A tervezetet Chris Grayling közlekedési miniszter terjesztette elő június 5-én, és az alsóházi képviselők éjszakába nyúló, sokszor szenvedélyes vita után, 415-119 arányban hétfőn megszavazták a beterjesztést. Heathrow, a világ legnagyobb forgalmú két kifutópályás repülőtere jelenleg 99 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag megtelt.
Grayling a három héttel ezelőtt beterjesztett kormányzati indítványt ismertetve elismerte, hogy a harmadik pálya megépítése „heves érzelmeket szít” az érintett térségben.
Bejelentette ugyanakkor, hogy a kormány 2,6 milliárd fontos (957 milliárd forintos) kártérítési és zajvédelmi juttatásban részesíti a helyi közösségeket. Ebből az összegből 700 millió fontot a környékbeli lakások, 40 millió fontot az iskolák hangszigetelésére lehet fordítani.
A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a Heathrow-t üzemeltető cég az aktuális piaci érték 125 százalékát kínálja azokért a lakóingatlanokért, amelyeket az építkezés miatt ki kell majd sajátítani. A repülőtér megtéríti emellett az érintett lakók teljes költözési és jogi költségeit is.
A repülőtér jelenlegi területétől észak-nyugatra tervezett harmadik pálya és a kiszolgáló létesítmények jelentős része lakott térségekben lenne.
A beruházás helyszínének közvetlen térségében, illetve tőszomszédságában van három falu, Longford, Harmondsworth és Sipson, amelyekben nagy valószínűséggel több száz ingatlant le kell bontani.
A tervezethez mellékelt 93 oldalas kormányzati hatástanulmány szerint a harmadik pálya megépítésével 85,5 millióról 130 millióra növelhető Heathrow éves utasforgalmi kapacitása. A bővítéssel a tanulmány szerint 60 ezer új munkahely jöhet létre, és a reálgazdasági haszon a 2050-es évekig elérheti 70 milliárd fontot (csaknem 26 ezer milliárd forint).
Az új pályát várhatóan 2025 és 2030 között adhatják át a forgalomnak.
Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye.
Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között van a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, London előző polgármestere, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában,
egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.
Johnson a kabinet tagjaként sem változtatta meg véleményét: nemrégiben közölte, hogy ha kell, „a buldózerek elé fekve” akadályozza meg Heathrow új pályájának megépítését. A külügyminiszter a hétfő éjszakai alsóházi szavazáson mindazonáltal nem vett részt, mivel előre be nem jelentett látogatásra Afganisztánba utazott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.