3250 P+R parkoló, valamint – a vasútállomásra kerékpárral érkezők számára – 2200 B+R kerékpártároló-férőhely tervezésére írt ki közbeszerzést a Budapest Fejlesztési Központ a Kormány döntése szerint. A fejlesztéssel duplájára növekszik majd az elővárosi vasútvonalak mellett a parkolóhelyek száma, így a Budapestre utazók közül többen válthatnak a légszennyező és forgalmi dugókat okozó autóról a gyors, környezet- és klímabarát vasútra.
A közösségi közlekedés nem elég versenyképes, az ingázók több mint kétharmada autóval érkezik a fővárosba.
A fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztésére Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója idén februárban bemutatta a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS).
A dokumentum meghatározza az átfogó, hosszú távú célokat és az elérésükhöz szükséges fejlesztéseket, új alapokra helyezi a vasút és a hévek szerepét Budapest és térsége életében. A Stratégia megvalósulása esetén 2040-ig, az átfogó és egymásra épülő, komplex beruházásoknak köszönhetően összességében 80 százalékkal növekedhet az elővárosi vasútvonalakon utazók száma, ezzel párhuzamosan pedig nagy mértékben csökkenhet a fővárosba áramló autóforgalom.
Az autóforgalom csökkentése és a budapesti utak tehermentesítése érdekében célszerű az elővárosi kötöttpályás fejlesztést összekötni az érintett vasútállomások, megállóhelyek megközelíthetőségének javításával.
2022-ig csaknem ötven helyszínen készülhetnek el a parkolók engedélyezési és kiviteli tervei. Az érintett vonalak mentén az intézkedések hatására összességében megduplázódhatnak a P+R és B+R kapacitások.
„Budapest nem csak a belvárosból áll. Budapest minden városrésze, minden elővárosa és minden polgára egyenrangú. A külső kerületek és az agglomeráció lakóit is megilleti a jó közlekedés, a jó életkörülmények – azzal pedig, ha a külsőbb városrészekben élők autó helyett vonattal ingáznak, a belső budapesti kerületekben élők is jól járnak.
A hévek felújítása és az elővárosi vasút fejlesztése, a belvárost kikerülő, közvetlen kapcsolatok, a hiányzó külső körúti elemek és hidak, így a Galvani híd megépítése mellett arra is szükség van, hogy a külső közlekedési csomópontokon nagy kapacitású parkolók épüljenek autóknak és kerékpároknak, hogy autóból a jobb minőségű vasútra, hévre, metróra, villamosra ülhessenek a közlekedők, illetve kerékpárral is elérhessék a kötöttpályás hálózatot” – mondta Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
A BFK 108 településen, összesen 171 helyszínen vizsgálta, hogy hány parkoló- és tárolóhely van, mennyire lenne igény most, illetve, hogy a fejlesztések után mennyivel használnák többen a P+R és B+R-eket.
„A P+R és B+R parkolók fejlesztése az agglomerációban nem csak az ingázók, de a budapestiek érdeke is, a belváros forgalomcsillapításának előfeltétele az agglomerációs közösségi közlekedés versenyképesebbé tétele. Az egyik legfontosabb eszköz a módváltó utazások elősegítése, vagyis az, hogy a gépkocsit, kerékpárt a vasútállomáson lehessen hagyni.
Még jobb persze, ha az utas autó helyett már a vonathoz is közösségi közlekedéssel jut el, a projektnek ezért része a buszfordulók, buszmegállók megtervezése is, ahol ezek hiányoznak” – fogalmazott Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.
Ha a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia megvalósul, minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd a fővárosba – mondta a Világgazdaságnak adott korábbi interjúban Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója.
Az agglomerációs vasút- és hévállomások megközelíthetőségének fejlesztési feladatait a BFK Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett, központi költségvetési támogatás segítségével végzi. Budapest elővárosában nem ez az egyetlen program, amelyben bővül a P+R és B+R kapacitás, például a veresegyházi, a lajosmizsei, az újszászi, esztergomi vasútvonalak vagy a szentendrei, ráckevei, csepeli hévek már folyó fejlesztésében is épülnek autóparkolók, kerékpártárolók.
Ez a külön tervezés azon vonalak megállóit, állomásait érinti, ahol párhuzamosan a vonal átfogó fejlesztésére most nem zajlanak tervezési, előkészítési munkák.
A kormány folyamatosan fejleszti Budapestet. A következő 7 évben 3000 milliárd forint uniós fejlesztési forrást szeretnének Budapest fejlesztésére fordítani. Természetesen a várossal közösen – közölte Fürjes Balázs.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.