Új magyar összeköttetés létesült a selyemúton

A Kínából Magyarországra érkező konténervonatok száma az év első negyedében csaknem tízszerese volt az egy évvel korábbinak, lényegében berobbant a néhány éve még közel nullán álló piac

– mutatott rá a Világgazdaságnak a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) igazgatóságának elnöke, Kovács Imre.

Magyarázata szerint az említett szállítások elsősorban a selyemút szárazföldi szakaszán bővülnek, mert a globális konténerproblémák miatt jellemzően továbbra is késnek az Európába tartó nagy hajók, már velük összehasonlítható árakat tudnak kínálni a náluk egyébként kétszer gyorsabb vasútvállalatok.

Persze, nincs szó a tengeri és a szárazföldi fuvarozás versenyéről, hiszen míg egy vonat 40-50 konténert továbbít, egy hajó 18-20 ezret.

Arról van szó, hogy a vasút megszerezhet magának néhányat az egyébként is növekvő megbízások többletéből.

A folyamat tart, így – mint Kovács Imre rámutatott – már régen nem az a kérdés, hogy melyik tengeri kikötő a selyemút első számú európai fogadóállomása – az északiak mellett Koper, Trieszt, Rijeka, Pireusz –, hiszen mindegyikre szükség van, ideértve az új fejlesztéseknek helyet adó szárazföldi kikötőt, a záhonyi körzetet is. Záhony is reális alternatívája a Breszt–Malaszewicze határátmenetnek és a tengeri szállításnak.

A selyemút kikötői a közelmúltban a törökországi Köseköyjel bővültek, hamarosan ez lehet az európai áruk „fordítókorongja” Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Kína irányába.

Az RCH-t magában foglaló ausztriai Rail Cargo Group (RCG), amelynek Kovács Imre az igazgatósági tagja, a napokban megállapodott a törökországi Pasific Eurasiával a Kaszpi-tengeren, a Kaukázuson, a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül vezető új selyemút logisztikai lehetőségeinek kiaknázásáról. A Pasific Eurasia az ázsiai ipari körzetekből juttatja majd Köseköybe a konténervonatokat, amelyeket autó-, acél-, faipari és más árukkal megrakva majd az RCG továbbít Európába.

Azonban fejlesztést is követel Magyarországon a megnövekedett mennyiségű kínai és más, távol-keleti és oroszországi áruk tranzitja. A nagy igényekre az egyik technikai és gazdasági válasz a kombinált fuvarozás erősítése. Ennek aránya egyes nyugat-európai vasútvállalatoknál már eléri a forgalom 50 százalékát, a tömegáru továbbítása pedig alacsonyabb mennyiségi szinten áll be.

A vasútnak és a közútnak együtt kell működnie a konténerek továbbításában. Ehhez azonban megfelelő kapacitású és minőségű szolgáltatást kínáló terminálokra van szükség, ahol például a daruzható félpótkocsik is felrakhatók a vagonokra. Elengedhetetlenek a gyors tranzitot lehetővé tevő pályák is

– sorolta Kovács Imre. Szerinte az utóbbiak kapcsán elsősorban a fővárost elkerülő V0-s beruházásról van szó, amely tehermentesítené az egyébként is kijjebb telepítendő ferencvárosi átrakót. Ettől még bőven megmaradna a budapesti terminálok kihasználtsága.

A V0-s ereje a végpontjainál lévő záhonyi és soproni átrakókban lesz, hiszen az érkező áru meghatározó része tranzit. Az, hogy a nyomvonala közelében megéri-e valahol terminált létesíteni – esetleg Székesfehérvár térségében –, később dől el. A másik fontos beruházás a pireuszi tengelyen fekvő Budapest–Belgrád (BB) vasútvonal felújítása, az RCH a déli vasúti korridoron is naponta teljesít fuvarokat.

Ha lezárulnak a most zajló hazai infrastruktúra-fejlesztések, nagyon jó helyzetben lesz a hazai vasúti árufuvarozás. Földrajzilag is kedvező helyen vagyunk, Európa közepén

– jelezte az RCH elnöke.

Besegített Záhonyban a fehérorosz probléma

Az RCG már heti két konténervonatot közlekedtet a budapesti Rail Cargo Terminal – BILK és a kínai Hszian ipari körzete között. A TransFER vonatok Hszianból, Sanszi tartomány fővárosából indulnak és a kínai–kazah határátkelőn, Dosztikon, valamint Záhony-Eperjeske átrakón át érkeznek. Élénkül a forgalom a BILK és a kínai Kanszu ipari körzet között is.

Egy-egy új kínai város bekapcsolásakor nem városnyi, hanem Közép-Európával összehasonlítható méretű piacok bevonásáról van szó – mutatott rá Kovács Imre. Míg tavaly a Magyarországra érkező interkontinentális konténervonatok túlnyomó többsége a lengyelországi Malaszewicze határátkelőn át érkezett, ma e szerelvények több mint fele a záhonyi átrakót választja. A fehéroroszországi politikai feszültség nyomán is megnőtt a záhonyi átrakóba érkező ajánlatok száma. Tavaly az RCH 34 kínai konténervonatot kezelt Záhonyban.