A háztartások fogyasztása húzhatja idén a magyar gazdaságot
A fogyasztói bizalom többéves visszaesés után helyreállni látszik a fogyasztói bizalom, a gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje így a kiskereskedelem lehet idén – mondták az MBH Bank keddi sajtórendezvényén a hitelintézet szakértői Budapesten.
Az emelkedő reálbérek egyre több területen pörgetik fel a fogyasztást
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint 2025-ben más tényezők is erőteljesen emelhetik a GDP-t, ám idén a legnagyobb ösztönzés a háztartások felől érkezhet, miután a reálbérek emelkedését hónapok óta csökkenő, a jegybanki toleranciasávba visszatérő infláció kíséri. Október óta egyértelmű a forgalom növekedése, míg az élelmiszerfogyasztásban ennél is hosszabb ideje, már csaknem egy éve láthatók a helyreállás jelei.
A következő hónapokban Árokszállási szerint a növekedési ütem más területeken is látványos lehet, mert
az elhalasztott vásárlások miatt most lendülhet fel a háztartási- és lakberendezési cikkek, építőanyagok kereslete.
Az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője, Báthori Bence szerint tartós, stabil helyreállási pályára állt a kiskereskedelem Magyarországon. Mint mondta, az eddigi időszak az EU-n belül másutt sem a kiskereskedelem éve volt, de az inflációs sokk sokféleképp futott le, számos tagállam 2022-ben már túljutott a csúcson. Hazánkban azonban ekkorra futott ki a járvány hatásait ellensúlyozó gazdaságélénkítés, a fogyasztói óvatosság enyhülésére mostanáig kellett várni. A lakosság bizakodását jelzi, hogy tavasztól a nem élelmiszerek forgalma is erőteljes emelkedésnek indult.
Az élelmiszeripar fejlesztése ellenállóbbá teheti Magyarországot, de a cél a minőség kell, hogy legyen, nem a mennyiség
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője abban bízik, hogy az élelmiszeripar fejlesztésére elkülönített csaknem 1500 milliárd forintos keret jelentősen javíthatja a termelés hatékonyságát, így Magyarország ellenállóbb lehet a dömpingáras külföldi élelmiszerrel szemben. Elmondása szerint a magyar gyártók mennyiségi versenyben nem nyerhetnek a nemzetközi piacon, ezért a minőségi termelésre, a magas hozzáadott érték előállítására kell berendezkedniük. Ehhez főként a kisebb vállalkozásokat kell még fejleszteni, ugyanis
a nagyobb magyarországi élelmiszercégek fejlettsége ma már alig marad el a nyugati versenytársaktól.
Visszaszorulóban a készpénz
Rózsa Richárd, az MBH Bank daily banking üzletfejlesztési vezetője elmondta, hogy a visszaesést a bankkártyás vásárlások számának átmeneti csökkenése is jelezte, bár az 5 éve tartó dinamikus növekedés 2023-ban sem állt meg, csupán 12 százalékra mérséklődött az addig 20 százalék körüli emelkedés. Az elektronikus fizetés térnyerése ugyanakkor a készpénzfizetés lassú visszaszorulásával párosul, mivel a vásárlók ma már jellemzően csak a kisebb vásárlásaikat fizetik készpénzzel. Ezzel párhuzamosan
pár év alatt néhány százezerről 2,5 millióra nőtt a digitalizált, vagyis mobiltárcához kapcsolt bankkártyák száma.
Zátonyi János, az MBH Bank fizetési innovációért felelős vezetője szerint a kiskereskedelmet az új fizetési megoldások is élénkíthetik. Ezt azzal magyarázta, hogy az egyik legígéretesebb fizetési innováció, a BNPL-rendszer (buy now pay later – vedd meg most, fizess később) az eddigi tapasztalatok szerint átlagosan 25 százalékkal növelte a vásárlói kosár értékét. Ez, és más elektronikus megoldások hosszabb távon a bankkártyás fizetést is háttérbe szoríthatják, hiszen az csak sok közreműködővel üzemeltethető, emiatt drága, nehezen is fejleszthető, hosszabb távon így versenyképtelenné válhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.