A műkereskedelem 2021-ben is szárnyalt

Továbbra is kiváló alternatív befektetési formának bizonyul a műkereskedelem, a pandémia negatív pénzügyi következményei pedig a műgyűjtésre áldozni tudó rétegeket kevésbé érintették. A művészeti piac hamar adaptálódott a megváltozott körülményekhez, felgyorsult az online aukciós forma térnyerése a közép- és kisértékű kategóriában, a kiemelt sztártételeket kínáló nagyaukciók pedig üzembiztosan vegyítik az online és offline lehetőségeket is.

Itthon eddig is biztató eredményekre a nagy decemberi árverések tették fel a koronát 

– derül ki a műtárgy.com éves összefoglalójából is, hiszen minden idők legmagasabb eladási ára, új magyar aukciós rekord született. A Virág Judit Galéria téli aukcióján 460 millió forintért kelt el Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye. Minden idők legsikeresebb magyar árverésén még egy életműrekord született: Kádár Béla Zene című alkotása 140 millió forintért cserélt gazdát. Az előző magyar aukciós rekordot is Csonváry tartotta, 240 millió forintért, a Traui tájkép naplemente idején című festmény kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján, ezzel az árral közel 10 évig tartotta a magyar aukciós rekordot. Kádár Béla Zene (1926) című festménye az életműben kiemelt szerepet játszó alkotás, 55 millió forintról indulva életműrekordot jelentő, 140 millió forintért vásárolták meg. 

Továbbra is megdönthetetlen tény, hogy a hazai piacot két nagy aukciósház uralja, a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria. 

Ez utóbbi téli árverésén Rippl-Rónai József Fésülködő nő című festményét 280 millió forintnál, Galimberti Sándor enteriőr képét 220 millió forintnál ütötték le. Mindkét mű egyben életműrekorder is. Rekordot döntött Márffy Ödön Álló női akt című képe, ami a 80 milliós árról indulva komoly licitharc után 170 millióig emelkedett, felülmúlva az életmű korábbi, 72 milliós rekordját.

A nagy egészet tekintve még mindig érdemes vizsgálni az online értékesítés előnyeit és hátrányait, mert ez a terület, ami velünk marad, most már és még további tartalékok vannak benne, szélesebb ügyfélkör elérését teszi lehetővé, és megkönnyíti a belépést az új szereplőknek. Az év során magyar viszonyok között sosem látott mennyiségű, mintegy 150, képzőművészeti anyagot is tartalmazó árverésre került sor, ezeket mintegy 40 cég bonyolította le. Többségük természetesen aukciós ház, de szerveztek árveréseket galériák (például Godot Galéria, Koller Galéria) és alkalmanként nem műkereskedelmi vállalkozások, például gyűjteményüket felszámoló nagyvállalatok (Magyar Telekom) vagy jótékonysági szervezetek is.

Növekedett a kortárs művészetre fókuszáló szereplők száma is, bár a Virág Judit Galéria hangsúlyos megjelenése ledominálta a piacot. 

A klasszikus kortársak esetében jelentősen nőttek az árak, az élő művészek azonban itthon még mindig alulértékeltek. A legmagasabb áron értékesített tételek közé idén sem került be egyetlen élő művész munkája sem. Sokat javult viszont a grafikai műfajok megítélése, köszönhető többek közt annak, hogy a magyar neoavantgárd jelenleg igen keresett vezető mesterei többségének jelentős a grafikai életműve is. Az Arte Galéria mellett megjelentek új szereplők is a grafikai területen.

A műtárgy.com kimutatása szerint a top kategória jelentős árszínvonal-emelkedését jól mutatja az is, hogy míg a pandémia előtti utolsó évben, 2019-ben a 10 legdrágább tétel átlagára 91,5 millió forint volt, 2021-ben már ennek több mint duplája, 206 millió. A festmények mellett megdőltek a hazai szoborpiac rekordjai is. Júniusban a Virág Judit Galériánál Miklós Gusztáv Architekturális torony című bronzáért 55 millió, a BÁV-nál pedig a francia Camille Claudel ugyancsak bronz plasztikájáért 50 millió forintot fizettek.