Babis ugrása a sötétbe: Csehország választ

Sebet ütött a visegrádi együttműködésen a Prága és Varsó közt a turowi lignitbánya miatt kialakult konfliktus, a jövő pénteken és szombaton esedékes cseh parlamenti választás pedig bizonytalanságot jelent. Ismét az ANO nyerheti meg voksolást, de ha sikerül is koalíciós társakat találnia a kormányzáshoz, az új kabinetet egyáltalán nem biztos, hogy megint Andrej Babis vezényli majd. A cseh miniszterelnököt a múlt héten Magyarországon láthattuk, a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson, és Orbán Viktor miniszterelnökkel – akivel a déli határkerítéshez is ellátogattak –, ismét találkozhat szerdán, immár Prágában.

A szénbánya-ügyet a két ország tárgyalásokkal kívánja tisztázni, miután

az Európai Unió Bírósága Prága panaszára a múlt héten napi félmillió euró bírság megfizetésére kötelezte Varsót, ha az nem csukja be a cseh határ felé terjeszkedő óriási bányát.

Akár a választásokig megegyezés születhet, de ha nem, ebben az ügyben vélhetően a következő cseh kormány sem hátrál meg. Még kérdés azonban, más ügyekben merre megy majd – és egyáltalán ki alkotja. 

A tízesztendős ANO és a 2009-ben egyetemista háttérrel alapított Kalózpárt már 2017-re rendesen átrendezték a cseh politikai térképet, amikor az előző elsőnek, az utóbbi harmadiknak futott be a választásokon. (Egyik párt sem rendelkezik mély politikai gyökerekkel, nincsenek hagyományos szövetségeseik.) Ez most is megismétlődhet, sőt a Kalózpártnak a másik helyre is van esélye. A Kantar vasárnap közzétett közvélemény-kutatása szerint

Babis pártja augusztus óta néhány százalékpontot vesztett támogatottságából, de még mindig az első helyen áll, 24,5 százalékkal.

Eközben erősödött a tavaly alakul Spolu választási szövetség (amelynek fő ereje a liberális konzervatív Polgári Demokrata Párt, vagy ODS) és a Kalózpárt: az előbbi 23, az utóbbi 20,5 százalékra. (A kalózok számára ez egyébként nagy visszalépés, mivel az év első felében még rendesen ők vezettek, csak azóta mérséklődött a járvány téli felívelése miatt érzett csalódottság a szavazók között.) A százalékok nem egy az egyben lefordíthatók mandátumokra, de meglehetősen jó képet adnak, hisz a cseh választási rendszer arányos, és ezt a vonását még markánsabbá tette  a választási rendszer tavaszi reformja, amely csökkentette a nagy pártok előnyét. Továbbra is bizonytalanságot jelent az esélyek latolgatásában, hogy a cseh népesség fele a 14 választókörzetből négyben szavaz, és így a kis körzetekben akár 10 százalékra is szüksége lehet egy pártnak a parlamentbe jutáshoz. 

Ami már most is látszik: a kisebbségben kormányzó ANO koalíciós partnere, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) támogatottsága szinte elenyészett, azaz ha Babisék nyernek, új szövetségesek után kell nézniük. Az öt százalék körül álló Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) korábban kívülről támogatta a kisebbségi kormányt. Babis és a 11-12 százalékon álló szélsőjobboldali Szabadság és Direkt Demokrácia Pártja (SPD) is elutasította korábban a szövetségre lépést egymással, de a korábbiak alapján semmi sem kizárható. Előfordulhat, hogy az ANO az ODS-szel igyekszik majd koalíciót alkotni, sőt az is, hogy az ODS a Kalózpárttal egyezkedik, függetlenül attól, ki nyeri a választást. De Milos Zeman köztársasági elnök világossá tette, hogy a győztes kapja az alkalmat a kormányalakításra. 

Amennyiben az ANO alakít kormányt, Babis sorsa még akkor is kérdéses. Az új szövetségesek is követelhetik a távozását, ráadásul, miként a visegrádiak közül Lengyelország és Magyarország kormánya, a cseh miniszterelnök – az ország második leggazdagabb üzletembere – is Brüsszel tüze alatt áll.

Agrofert nevű csoportja eurómilliókat kitevő EU-támogatások visszafizetésére kényszerülhet, sőt még az a fenyegetés is érte a kormányt, hogy összeférhetetlenségi okokból az Európai Unió visszatarthatja az országnak járó hétmilliárd eurónyi támogatást.

Politikai szempontból mi a választás tétje, nem csak a koalíciós variációk nagy száma és Babis bizonytalan jövője miatt nehezen kiolvasható: a választási kampányt meglehetősen szürkének írták le a megfigyelők. Az ANO többek közt azzal kampányolt, hogy a nyugdíjak jelentősen emelkedtek 2017 óta, és erőteljesen támadta az idén fő riválissá előrelépett Kalózpártot azzal, hogy azok pártolják a bevándorlást és aláássák a hagyományos cseh kultúrát. A külpolitikában az ODS szövetsége és a Kalózpárt is nyugati orientációját hangoztatja, és ha kormányra kerülnek, erőteljesen orosz- és Kína-ellenes vonal kezdődhet a befolyásos Zeman elnök Moszkva- és Peking-barát politikájával szemben. Babisék a kettő közt egyensúlyoztak, és egy ANO vezette kormány alatt vélhetően nem radikalizálódna a cseh külpolitika.