Tyúklépést tett az EKB, a piac töpreng

Nem okozott meglepetést az EKB mai döntése arról, hogy az év hátralévő részében némileg visszavesz a pandémiás program (PEPP) fél éve felgyorsított üteméből, mert a válságból kilábaló európai gazdaság javult annyit az elmúlt hónapokban, hogy kevesebb is elegendő a pénzbőségteremtő szteroidinjekciókból. 

A döntést magyarázva Christine Lagarde elnök nem adott lovat sem az euróvásárlók, sem a szkeptikusok alá, elkerülve néhány kommunikációs csapdát, amelyekre elemzők előre felhívták a figyelmet. 

Az európai piacok reakcióiban és a sajtótájékoztató környékén nem látszott nagyon jelentős kilengés. Nem azért, mert az EKB választ adott volna a felgyűlt feszítő kérdésekre: a mainál súlyosabb döntéseket és részletesebb válaszokat az elnök asszony decemberre ígérte.   

Miközben az euróövezet kilábalóban van a válságból, az infláció felszökött az elmúlt hónapokban, és immár egy százalékponttal meghaladja az EKB kétszázalékos célját. 

A bank döntéshozó testületének héjái emiatt az eszközvásárlások visszafogását sürgették. Az egyik rizikó, amire elemzők a szerdai határozat előtt figyelmeztettek, az volt, hogy a lassításról szóló döntést a piaci szereplők kivetíthetik a jövőbe, és ha túlzott optimizmus alakul ki a szigorítást illetően, az euró indokolatlanul megerősödhet, ami a zuhanásához vezethet, ha mégsem alakulnak jól a dolgok a gazdaságban. Az EKB azonban nem jelölt meg pontos mértéket a havi 80 milliárd eurós PEPP-vásárlásai csökkentésére (a döntés előtt az elemzők 60-70 milliárd eurót jósoltak), és megerősítette azt a tervét, hogy összesen 1850 milliárd euró értékben vásárol papírokat a program keretében, és legalább márciusig fenntartja a PEPP-et. Az újságírói kérdésre, hogy a szerdai döntés a visszafogás (a piaci zsargonban tapering) kezdete-e, Lagarde asszony azt válaszolta, hogy újrakalibrálták a programot, és jövőjéről a döntéseket a bank decemberi ülésén hozzák meg. 

Ez még nem a visszafogás (tapering), de egy tapogatódzó jelzés arról, hogy a visszafogás végül jönni fog 

– értelmezte az EKB határozatát Carsten Brzeski, az ING fő globális makroközgazdásza. Apró győzelem a bank héjáinak – tette hozzá.

Az euróövezeti gazdaságot illetően a bank közleménye és az elnök optimistán nyilatkozott: 

a kilábalás növekvő mértékben előrehaladott 

– mondta Lagarde. Az EKB 2021-re 5 százalékra emelte előrejelzését a júniusi 4,6-ről a gazdasági növekedésre, 2022-re 4,6, 2023-ra pedig változatlanul 2,1 százalékos bővülést jósolt.  A nagy vitát és feszültséget kiváltó inflációt illetően a bank nem változtatott azon az álláspontján, hogy kár lenne az aggodalom: az árakat idén felpumpáló tényezők java biztosan kifut a következő egy-két évben. A 2021-re vonatkozó inflációs prognózisát ugyan 1,9-ről 2,2-re emelte a bank, 2023-ra azonban a fő számot és a változékony élelmiszerárakat kiszűrő maginflációs mutatót is 1,5 százalékra várja, ami még mindig jelentősen elmaradna az EKB kétszázalékos inflációs céljától. 

Miközben optimizmusát hangoztatta, Lagarde óvakodott attól, hogy túlzottan rózsás képet fessen, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a monetáris és költségvetési ösztönzésre az eurózóna gazdaságának továbbra is szüksége van, és a delta-variáns terjedése továbbra is kockázatokat jelent. 

Ugyanakkor a felfelé és lefelé mutató kockázatokat nagyjából kiegyensúlyozottnak nevezte. A növekedésben lefelé, az inflációban felfelé mutató rizikók között említette Lagarde a nyersanyag- és felszerelésbeszállításokban kialakult fennakadásokat, amelyek sokkal kiterjedtebbek, mint az autógyártást fékező félvezetőhiány – mondta. Az őszi bértárgyalásokat az EKB figyeli, de egyelőre nem lát okot arra, hogy az árakat feltornázó bérspirál jöjjön létre. Nem túl hangsúlyosan, de Lagarde megjegyezte azt is, hogy 

a bank kész rá, hogy ha szükséges, minden eszközét felhasználva fellépjen az inflációs feszültségek ellen. 

Az előrejelzésekből azonban kitűnt, hogy középtávon a bank inkább túl alacsonynak, mint túl magasnak tartja a tartósnak ígérkező inflációs nyomást. Lagarde maga is elmondta, hogy az őszi hónapokban az euróövezet egyes gazdaságai az infláció további emelkedésére számíthatnak. A mögöttes inflációs nyomás azonban csak nagyon lassan van felépülőben, és az infláció várhatóan gyorsan visszavonul majd – mondta az EKB-elnök. 

Az euró 1,182 környékéről az 1,184-es szint fölé erősödött a dollár ellenében az EKB közleménye után, majd a sajtótájékoztatót követően 1, 181-re gyengült. A német 10 éves államkötvény hozama, amely az elmúlt két hétben majdnem 20 bázispontot emelkedett a taperingvárakozások hatására, a délutáni kereskedésre 3,5 bázispontot esett, mínusz 0,3775 százalékra.