Nem jutott egyezségre az unió az energiaügyekben

Rendkívüli tanácskozást tartottak kedden az Európai Unió energetikai miniszterei, akik a kiadott közlemény alapján megfelelő alapnak tartják az Európai Bizottság korábban nyilvánosságra hozott intézkedéscsomagját az energiaválság kezelésére. 

Tizenkilenc tagállam már jelezte, hogy felhasználja az abban foglalt eszközöket az áremelkedések által leginkább sújtott fogyasztók és vállalkozások terheinek enyhítésére 

– hangsúlyozta az ülés után tartott sajtótájékoztatón Kadri Simson energetikai biztos, aki elmondta azt is, hogy a bizottság meg fogja vizsgálni, manipulálják-e a piacot a gázellátók.

Az ülésen azonban a miniszterek ennél tovább nem mentek, ami előre borítékolható is volt, miután tizenegy tagállam – köztük Németország, Európa legnagyobb gazdasága és árampiaca – egy nappal korábban közös közleményben jelentette be, hogy nem támogatja az uniós árampiac Spanyolország és Franciaország által javasolt reformját. 

Osztjuk a bizottság azon véleményét, hogy a jelenlegi árrobbanást elsősorban a világgazdaság biztató fellendülése, a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresleti és kínálati tényezők okozzák, nem pedig az EU energiapiacainak konstrukciója vagy éghajlat-politikája

– írták, vagyis az esetleges reform nem jelentene megoldást. 

A bizottság szerint sincs semmiféle bizonyíték arra, hogy egy másfajta piaci struktúra jobban kezelte volna az energiaárak megugrását, és nem jelentene gyors megoldást a válságra többek között az a javaslat sem, hogy hozzanak létre közös gáztartalékot, de Simson szerint fel kell mérni ennek előnyeit és hátrányait.

Franciaország azért támogatja a villamosenergiaár-rendszer reformját, mert a tarifák annak ellenére nőnek az országban, hogy az áramtermelés 70 százalékát nukleáris erőművek adják. Ez az arány pedig még magasabb lehet, ugyanis hamarosan döntenek arról, építsenek-e újabb reaktorokat – erősítette meg kedden Barbara Pompoli környezetvédelmi miniszter. A Le Figaro úgy tudja, hogy Emmanuel Macron elnök még karácsony előtt be akarja jelenteni hat új, harmadik generációs, nyomottvizes reaktor építését, amelyek az RTE hálózatüzemeltető szerint elérhetővé teszik, hogy az ország 2050-re karbonsemlegessé váljon. 

A nukleáris energiával az a probléma, hogy bár alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az egyéb környezetkárosító hatásait illetően megoszlanak a vélemények 

– emlékeztetett ezzel kapcsolatban a VG-nek írt válaszlevélben Ana Crespo Parrondo, a bizottság energetikai ügyekben illetékes szóvivője. A bizottság egyelőre tanulmányozza a szakértők jelentését, és mérlegeli, hogy az atomenergiát is a fenntartható finanszírozás keretein belül kezeljék-e.

Az energiaárak gyors emelkedése miatt azonban Németországban is többen vélik úgy, hogy felül kellene vizsgálni az atomerőművek bezárását célzó politikát. A Deutsche Welle összefoglalója szerint a tőzsdei áramárak január óta 140 százalékkal emelkedtek a földgázárak 440 százalékos növekedésének betudhatóan. A háztartások energiaszámlája ugyan csupán 4,7 százalékkal lett magasabb az év első hat hónapjában, de félő, hogy a költségeket a szolgáltatók előbb-utóbb kénytelenek lesznek áthárítani. Jelenleg az áramtermelés negyedét adják széntüzelésű és ugyanekkora arányát a megújuló energiaforrások, 16 százalékot a földgáz és 11-et az atomerőművek. 

A kormányzat tervei értelmében azonban decemberben a még működő reaktorok felét le kellene állítani, a maradék pedig jövőre fejezné be a termelést. 

Mivel az ország fokozatosan lemond a legszennyezőbb fosszilis energiaforrás, a szén felhasználásától is, és rövid távon egyre jobban függ a földgáztól, az atommentesítés várhatóan a jelenleginél is nagyobb áremelkedést okozhat. A Verivox árfigyelő friss felmérése szerint a németek legfőbb gondja a drágulás, az emberek háromnegyede keményebb fellépést vár e téren a kormánytól, és 31 százalékuk támogatja az atomerőművek fenntartását, ha ez stabilizálja az energiaárakat. Utóbbi egyébként 11 százalékpontos emelkedés 2018 óta.