Csütörtöktől kéthetes országos karantént (lockdownt) rendeltek el Szlovákiában, hogy megfékezzék a koronavírus-járványt. Az országban kedden már 10 ezernél is több új fertőzöttet mutattak ki a PCR-tesztek, minden harmadik tesztelt mintája pozitív volt, a halottak száma a hét derekán átlépte a 14 ezret az 5,4 milliós országban, a kórházakban pedig már több mint 3200 Covid-beteget ápolnak. Ezzel az egészségügyi ellátórendszer az összeomlás határára került. A kórházakban ápoltak mintegy 83 százaléka nem volt beoltva.
Az 1 millió lakosra jutó fertőzések száma alapján összeállított rangsorban Szlovákia az első helyen áll.
Az Our World in Data összesítése szerint 1 millió lakosra már mintegy 13 ezer új eset jut. Mindeközben a teljes körűen beoltottak aránya még mindig alig éri el a 45 százalékot, és bár az oltási hajlandóság az utóbbi hetekben érezhetően nőtt, ilyen tempóval haladva 2021 végére is csupán a lakosság 55 százaléka lesz beoltva. Zuzana Caputová köztársasági elnök a héten, látva a drámai helyzetet, az oltásellenesek ellenállását és a kórházi dolgozók elleni támadásokat, érzelemtől fűtött beszédében kijelentette:
Az az érzésem, hogy olyan országban élek, amelyet nem értek.
A helyzetre tekintettel a Heger-kormány szerdán kéthetes lockdown mellett döntött, miközben az orvos szakértők három hetet javasoltak az elfogadottnál kevesebb kivétellel.
A kabinet három hónapra szükséghelyzetet hirdetett éjszakai kijárási tilalommal, azonban 10 nap után megvizsgálják a helyzetet, és az adatok függvényében döntenek a korlátozások meghosszabbításáról vagy eltörléséről.
A munkahelyeken jövő hétfőtől heti egy alkalommal kötelező lesz tesztelni a beoltatlanokat – az állam 5 eurót fizet minden tesztelés után. A lockdown alatt marad az iskolákban a jelenléti oktatás, nyitva lesznek az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a drogériák, a benzinkutak, az újságárusok, a cipőboltok. A zárva tartás nem vonatkozik a bankokra, biztosítókra, autójavító műhelyekre, e-shop-kiadóhelyekre, kulcsszervizekre, látszerészekre, mobilszervizekre és a gyógyfürdőkre sem, illetve a vendéglátóhelyek elvitelre adhatnak ki ételt. Közeli hozzátartozó temetésén, keresztelőjén vagy esküvőjén részt lehet venni. A felsorolás jelzi, hogy a kormány „felvizezte” a szakértők által kért szigorú lezárást.
A koronavírus-járvány negyedik hulláma Horvátországban minden jel szerint elérte a csúcsát. Az újonnan azonosított fertőzöttek száma naponta 6-7 ezer körüli, a kórházban ápolt betegek száma pedig minden eddigi rekordot megdöntött, jelenleg több mint 2600-an fekszenek a Covid-osztályokon. A kórházi ellátásban részesülők közül 350-en szorulnak mesterséges lélegezgetésre, az állapotuk kritikus. A Covid–19 halálos áldozatainak száma is növekvő tendenciát mutat, a héten naponta átlagosan 50 ember vesztette életét a fertőzés szövődményei miatt.
Az elhunytak 70 százaléka oltatlan volt.
Ami a korlátozásokat illeti, továbbra is csak az léphet be az országba, akinek van védettségi igazolványa, és zárt helyen kötelező a szájmaszk használata. A kormány a számokat úgy próbálja leszorítani, hogy múlt héten kötelezővé tette a koronavírus elleni védettségi igazolást az állami szférában, egy hónappal korábban pedig az egészségügyi és szociális ellátórendszerben dolgozóknak. Hétfőtől a közintézményekbe és hivatalokba is csak azok léphetnek be, akik igazolni tudják, hogy átestek a fertőzésen vagy megkapták a szükséges oltásokat, illetve 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel rendelkeznek.
Ezek a rendeletek nagy port kavartak az országban, ahol eleve alacsony a társadalom oltakozási hajlandósága. A hét végén országszerte be nem jelentett tüntetések szerveződtek a kormány intézkedései és a vakcinák használata ellen. A legnagyobb, mintegy 15 ezer fős tömeg a fővárosban gyűlt össze. A vírustagadó tüntetők több újságírót verbálisan inzultáltak, egy kereskedelmi televízió stábját pedig fizikailag is bántalmazták. Erre azért került sor, mert a tüntetők egy része azt vallja, hogy a vírus csupán a média által terjesztett kitaláció. Az ügyben ismeretlen tettesek ellen indult nyomozás.
Miközben Európa nyugati felében egyre több ország foganatosít szigorú korlátozásokat, a járvány negyedik hullámának lecsengése közepette Romániában éppenséggel lazítások következnek. Egy hónapja tart az újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések számának csökkenése, a napi esetszám tartósan 3000 alatti. Enyhült az egészségügyi intézményekre nehezedő nyomás, immár kevesebb mint tízezer fertőzöttet ápolnak kórházban, mintegy 1400-at intenzív osztályon.
Viszont az elhunytak száma alapján európai viszonylatban Románia nagyon rosszul, a 4. helyen áll, az országban 14 elhalálozás jut egymillió főre.
Mindezt szakértők az alacsony átoltottság számlájára írják, a 19,3 milliós országban eddig a beoltható – 12 év feletti – lakosság 45 százaléka kapott legalább egy adagot a koronavírus elleni vakcinából. Miközben a zöldigazolvány használatának egy hónappal ezelőtti bevezetésekor még átlagosan 95 ezren vették fel az oltás első dózisát naponta, ma már mindössze 16-20 ezren.
Ennek ellenére a tegnap hivatalba lépett balliberális kormány vonakodik kötelezővé tenni a Covid-igazolást. Bár Nicolae Ciuca liberális kormányfő prioritásnak nevezte az igazolvány kötelezővé tételét számos alkalmazotti kategória esetében, Alexandru Rafila szociáldemokrata egészségügyi miniszter (mikrobiológus, ő képviseli Romániát az Egészségügyi Világszervezetben) szerint ez majd akkor válik időszerűvé, amikor három egymás utáni héten másfélszeres lesz az esetszámok növekedése.
A bukaresti hatóságok egyébként arra készülnek, hogy decembertől létszámkorlátozás mellett feloldják a kulturális előadások, szabadtéri rendezvények, fesztiválok sportesemények látogatásának tilalmát az oltottak és a gyógyultak számára. Ugyanakkor szigorú feltételek érvényesek a Romániába beutazókra, többtucatnyi, járványügyi szempontból kockázatosnak minősített országból. A vörös zónába tartozó államokból – köztük Magyarországról és az Egyesült Államokból – belépő polgárok csak abban az esetben mentesülnek a karantén alól, ha teljes immunizálásról szóló uniós oltási igazolást tudnak felmutatni a határon (elfogadják valamennyi, Magyarországon használt oltóanyagot, beleértve a Szputnyik és a Sinopharm vakcinát is).
Szerbiában az utóbbi időben enyhe javulás tapasztalható a járványügyi mutatószámokban. A napi új fertőzöttek száma háromezer körül alakul, az elhunytaké viszont meghaladja a napi ötvenet. A harmadik oltás felvételére nagy érdeklődés mutatkozik, a háromszor beoltottak száma a hétmilliós országban meghaladja az egymilliót. Az első adag iránt is enyhén nő az érdeklődés, de a teljes lakosságnak még az 50 százaléka sem vette fel az első vakcinát. A felnőtt lakosok körében ez az arány 56 százalék körüli. Korlátozásokról, szigorításokról egyelőre nem beszélnek az illetékesek.
November közepén bő egyhetes őszi szünetet rendeltek el az iskolákban, mert úgy vélték, hogy a gyerekek körében így tudják megakadályozni a vírus terjedését. Hétfőtől, november 22-től viszont ismét a tantermekben, hagyományos módon zajlik az oktatás minden szerbiai általános és középiskolában. A Dr. Milan Jovanovic Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint novemberben a 6 és 18 év közötti, iskoláskorú koronavírusos gyermekek száma meghaladta a 2500-at.
Most azt fontolgatják, hogy a téli szünidő korábban, már december 15-én kezdődjön, és lehet, hogy egy hónapig is eltarthat.
Karácsonykor valószínűleg sok Nyugat-Európában élő vagy dolgozó állampolgár haza fog látogatni, amire mint komoly kockázati tényezőre tekintenek. A beutazást illetően egyébként nem helyeztek kilátásba újabb korlátozásokat. Magyarország állampolgárai korlátozás (negatív teszt, kötelező karantén) nélkül, bárhonnan beléphetnek Szerbiába, ha rendelkeznek az oltás tényét igazoló védettségi igazolvánnyal (teljes oltottság, az oltóanyag fajtájától függetlenül).
Azok a magyar állampolgárok viszont, akik a koronavírusból történő igazolt felgyógyulás után kaptak védettségi igazolványt, kizárólag Magyarországról utazhatnak be PCR-teszt nélkül, harmadik országból ez nem lehetséges. A szerb szabályozás ugyanakkor korlátozásmentes belépést tesz lehetővé az oltás tényét igazoló védettségi igazolvánnyal rendelkező személyekkel együtt utazó, oltással nem rendelkező 18 év alatti gyermekeknek is. Szerbia 2021. november 17-től elfogadja az Európai Unió digitális oltási igazolványát is.
A harmadik oltásra vonatkozóan nincs még külön szabályozás. A két oltással (egydózisú vakcina esetén egy oltással) rendelkezők teljesen oltottnak minősülnek. Az oltással nem rendelkező magyar állampolgárok szintén csak Magyarország területéről léphetnek be Szerbiába korlátozás nélkül. Az oltatlan személlyel utazó kiskorúra ugyanez vonatkozik.
Az egészségügyi szakértők többsége szerint az egészségügyben és a közszolgáltatásban dolgozók számára kötelezővé kellene tenni a védőoltást, de egyelőre ez sem történt meg.
Az oltóanyagok közül a Pfizer, a Szputnyik V, a Sinopharm, az AstraZeneca és a Moderna áll rendelkezésre, a polgárok választhatnak, melyik oltóanyagot igénylik. Sanja Radojevic Skodric, a szerb Egészségbiztosítási Alap igazgatója a napokban jelentette be, hogy decemberben érkezik Szerbiába a Molnupiravir nevű, koronavírus gyógyítására használt gyógyszerből az első szállítmány, amely 50 ezer páciens kezelésére lesz alkalmas.
Branislav Tiodorovic epidemiológus, aki szintén a válságtörzs tagja, arra figyelmeztetett a napokban, hogy a diagnosztizált megbetegedések mellett sokak úgy esnek át a koronavírus-fertőzésen, hogy nem teszteltetik magukat, mivel csak enyhébb tüneteik vannak. Ezért véleménye szerint valódi és szemmel látható csökkenés a napi esetszámban továbbra sem tapasztalható.
Ukrajna még nincs túl a negyedik hullám csúcspontján. Az oltakozás továbbra is akadozik, ráadásul tömegesen csalnak a védettségi igazolványokkal, amire már a kormány is reagált. A koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanása óta 3,4 millióan betegedtek meg Ukrajnában, jelenleg 448 ezer az aktív fertőzöttek száma. A halálesetek száma meghaladta a 84 ezret.
Az ukrán kormány egyre szigorúbban veszi az adaptív karantén szabályait. Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a jóváhagyott változásokkal kapcsolatban azt közölte, hogy ezentúl az enyhének számító sárga zónában a kávézók, éttermek, edzőtermek, színházak, kulturális intézmények és közintézmények csak úgy üzemelhetnek, ha minden alkalmazottjuk legalább egy adag védőoltással vagy negatív PCR-teszttel rendelkezik, esetleg igazoltan átesett a fertőzésen. Ugyanez a szabály vonatkozik a látogatókra is. A szabálysértő üzemeltetőkre nagyon súlyos bírság róható ki, aminek összege akár 6500 dollárnak megfelelő 170 ezer hrivnya is lehet.
A súlyos járványügyi helyzet miatt a kabinet decembertől újabb szakmák képviselői számára teszi kötelezővé a Covid-oltást:
a következő hónaptól a központi végrehajtó szervekhez tartozó vállalatok, intézmények és szervezetek alkalmazottai, a szociális szolgáltatásokat nyújtó, a gyermekvédelmi, a rehabilitációs intézmények, valamint a gazdaság és az állam biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatok alkalmazottai – ilyen a posta vagy a vasút – kötelesek beoltatni magukat.
Aki a megadott dátumig nem veszi fel az oltást, azt felfüggesztik állásából és fizetést sem kaphat a kényszerpihenő idejére. November 8-tól a központi végrehajtó szervek és a helyi önkormányzati szervek alkalmazottai, a helyi államigazgatási szervek és azok alosztályai, valamint az oktatási dolgozók számára tették kötelezővé az immunizálást.
Nagyon súlyos problémák merültek fel az oltások felvételének hitelességével. Sokan ugyanis hamis védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, egyszerűen megveszik az igazolást, de a vakcinát nem adatják be. Becslések szerint több százezer ilyen esettel állnak szemben, ezért már Covid-amnesztia bevezetését fontolgatják. Ennek lényege, hogy akik trükköztek az oltással, következmények nélkül felvehetik a valódi vakcinát. Már meg is nyíltak az első anonim oltópontok azok számára, akik hamis oltási papírokat szereztek, viszont most valóban be szeretnék oltatni magukat koronavírus ellen. Ukrajnában változatlanul magas az oltás elutasítottsága: a lakosság mindössze 60 százaléka kész a vakcina felvételére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.