Hiába az energiaválság, újabb német atomerőművek állnak le

Befejezi az áramtermelést pénteken három németországi atomerőmű – írja a Reuters. A nukleáris létesítmények használatának megszüntetéséről szóló tervek még két évtizede, a szociáldemokrata-zöld koalíció idején születtek meg, ám később a Merkel által vezetett kormány alatt gyorsultak fel a fukushimai katasztrófa hatására.

A 2011-es eseményt követően Németorszg az összes 1980 előtt épült reaktor működését megszüntette és modern erőművek működési idejének kiterjesztésével kapcsolatos döntéseket is visszafordította és kötelező lezárási időpontokat rendelt el.

A Brokdorf, Grohnde és Gundremmingen C erőműveket az E.ON és az RWE üzemeltetik és összesen 4,2 GW áram termelésére képesek. Azonban az S&P Global információi szerint a szélerőművek teljesítmények 30 GW fölé ugrása miatt az áram ára így is rekordalacsony szintre süllyedt a következő napra, míg az év utolsó napján az öt órával előre vetített áramárak nulla alá estek. Az áramárak zuhanása különösen ahhoz képest dámai, hogy azok mindössze kilenc nappal korábban még csúcsokat döntöttek.

A maradék három atomerőmű az országban – Isar 2, Emsland és Neckarwestheim II – 2022 végéig fejezi be a működését. A németországi áramtermelés 12 százalékát adták a nukleáris létesítmények 2021-ben, míg a megújulók 41, a szén 28, a gáz pedig nagyjából 15 százalékot tett ehhez hozzá.

A tervek szerint 2030-ra a teljes termelés 80 százalékát adhatják majd a megújulók. Az ország gazdasági és klímavédelmi minisztere, a zöldpárti Robert Habeck szerdán elmondta, hogy nem látja az atomellenes konszenzus gyengülését az országban, de az energiaipari szereplők szervezetét vezető Kerstin Andreae is arról beszélt, hogy a nukleáris energia kivezetéséről szóló döntés végleges.

Környezetvédő csoportok üdvözölték a fejleményeket, ám emlékeztettek arra, hogy még 2022 sem jelenti majd az atomkor végét Németországban, hiszen több urándúsító létesítmény továbbra is üzemelni fog az országban, akárcsak a Garchingban található, fegyverek készítésére is alkalmas urániumot használó kutatóreaktor.

Az erőművek bezárásával kapcsolatosan megszűnő munkahelyekről a gundremmingeni polgármester, Tobias Buehler elmondta, hogy a dolgozók számára az erőművek szétszerelése még legalább egy-két évtizeden keresztül biztosít munkát. Az E.ON becslései szerint ez erőművenként 1,1 milliárd euróba kerül majd, de a cég még 2020-ban 9,4 milliárd eurót különített el a működés utáni fázissal kapcsolatos feladatokra, például a szétszerelésre vagy a radioaktív szennyeződések eltakarítására. A tervek szerint ez a folyamat 2040-re véget ér.