Románia nem az elvándoroltjait, hanem az ázsiaiakat csalogatja

Elismerik a bukaresti hatóságok, hogy lehetetlen küldetésnek számít hazacsalogatni a külföldre távozott román állampolgárokat, és hogy a munkaerőhiányt csakis EU-n kívüli munkavállalókkal képesek pótolni. A külföldön élő román vendégmunkások által hazautalt pénz tavaly meghaladta a Romániába áramló külföldi közvetlen tőkeberuházások értékét.

Egyszer s mindenkorra abba kell hagynunk az országból elvándorolt munkaerő gyászolását!

– szögezte le a napokban a munkaerő-migráció és ennek menedzsmentje témájában rendezett bukaresti konferencián a román kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mihai Daraban rámutatott, a romániai üzleti szféra számára a munkaerődeficit jelenti az egyik legnagyobb kihívást az elmúlt években, éppen ezért a köztestület gazdasági érdekképviseletként folyamatosan azt szorgalmazza, hogy a mindenkori kormányok lazítsanak a külföldi vendégmunkások alkalmazásának szabályozásán. Ez a lobbitevékenység eddig sikeresnek bizonyult, hiszen a bukaresti munkaügyi minisztérium 100 ezer munkavállalási vízumot kíván kiállítani 2022-ben nem uniós országok munkavállalói számára – négyszer annyit, mint ebben az évben.

A kamaraelnök felhívta a figyelmet, hogy miközben évtizedekkel ezelőtt Olaszországból és Portugáliából áramlott a munkaerő Németországba és az észak-európai államokba, jó ideje a romániai munkaerővel történik ugyanez. Mégpedig oly mértékben, hogy az elmúlt három évtizedben több mint 4 millió román állampolgár távozott külföldre (az elvándorlás tekintetében világviszonylatban csupán Szíria előzi meg Romániát), többségük az aktív lakossághoz tartozik, az ország népessége pedig 19,1 millióra csökkent. Miközben a 2000-es évek elején Románia a szakképzett és megfelelő számú munkaerővel tudta bevonzani a külföldi beruházókat, mára már nem dicsekedhet ezzel.

A jövő felé kell fordulnunk és pótolnunk kell a hiányzó munkaerőt, még akkor is, ha Romániában jelenleg kétmillió munkaképes állampolgár van, aki nem dolgozik. Amíg az a kétmillió munkaképes ember ráébred a valóságra, addig is a főleg Ázsiából érkező szakképzett munkaerőt kell igénybe vennünk

– hangoztatta Mihai Daraban, hozzátéve, a vállalatok idei munkaerőmérlege szerint 100 ezer dolgozó hiányzik a romániai munkaerőpiacról.

Beszédes egyébként, hogy a legfrissebb adatok szerint tavaly a külföldön élő román vendégmunkások voltak a „legnagyobb befektetők” Romániában a hazautalt pénzek révén, miután az összeg az elmúlt tíz évben először haladta meg a Romániába áramló külföldi közvetlen tőkeberuházások értékét. A Ziarul Financiar román gazdasági napilap az Eurostat adataira hivatkozva közölte,

tavaly a 3,6 millióra becsült román vendégmunkás küldte haza a legtöbb pénzt, 3,422 milliárd eurót az uniós tagállamok vendégmunkásai közül.

Őket követték a spanyolok, a lengyelek és az olaszok. A külföldön élő románok által utalt pénzek 7,1 százalékkal csökkentek 2019-hez képest, tavalyelőtt a románok 3,682 milliárd eurót küldtek haza.

Tavaly a külföldi közvetlen tőkeberuházásokból valamivel több mint 3 milliárd euró áramlott a román gazdaságba, így a vendégmunkásoktól érkezett pénz meghaladta a tőkeberuházások értékét; legutóbb 2011-ben fordult elő hasonló helyzet. 2020-ban a külföldi tőkeberuházások értékét jelentősen visszavetette a koronavírus-járvány: csaknem 42 százalékkal csökkent éves összevetésben. Idén ismét lendületet vettek a tőkeberuházások, az első tíz hónapban több mint háromszorosára, 6,881 milliárd euróra nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest. „Hangsúlyt kaphatott az a jelenség, amit mi nemzetközi vállalkozásnak nevezünk. A pandémia felgyorsíthatta azoknak a külföldön élő románoknak a terveit, akik valamilyen üzletnek akartak nekivágni az országban” – nyilatkozta a lapnak Dumitru Sandu szociológus.