Úgy költenek az amerikaiak, mintha nem lenne holnap

Miközben az amerikai fogyasztói hangulat kilenc hónapos mélypontra zuhant és egyre gyorsabban nőnek az árak is a tengerentúlon, a költekezés üteme nem csökken – írja a Financial Times.

A lap szerint a Bank of America ügyfelei betéti és hitelkártyáik segítségével 20 százalékkal többet költöttek novemberben a tavalyinál és 28 százalékkal többet a 2019-esnél, ráadásul azt követően, hogy 2018 és 2019 is 10 százalékos növekedést mutatott.

Hasonló folyamatról számoltak be más nagy amerikai bankok is, így a Wells Fargo és a Citigroup is rekordmértékű költekezésről számolt be. A JPMorgan működési igazgatója, Daniel Pinto is csatlakozott a kórushoz, az ő bankjának ügyfelei a legfrissebb adatok szerint 17 százalékkal költenek többet hitelkártyájuk terhére, mint a járvány előtt.

A hanyatló fogyasztói bizalom általában visszafogott költekezéssel is jár, éppen ezért a bankárok és a közgazdászok értetlenül állnak a történések előtt, amit részben magyarázhat csak az, hogy a fogyasztók megtakarításai az állami segélycsomagok után lehetővé tették a magasabb árak elfogadását.

Az átlagos bankszámla-egyenleg az Egyesült Államokban még mindig 20 és 35 százalék közötti mértékben magasabb a járvány előttinél, 

de látható, hogy az alacsonyabb jövedelműek körében már fogytán vannak a tartalékok. Éppen ezért a hitelek iránti kereslet is megélénkült és elérte a 2019-es szintet.

A lehetséges magyarázatok között több minden is szerepelhet, melyek között megtalálható az, hogy a fogyasztók abban bíznak, hogy szükség esetén a kormány újra közbelép, esetleg a munkaerőhiány kapcsán számítanak jövőre magasabb bérekre vagy épp csak az ellátási láncokkal kapcsolatos riogatások hatására korábban kezdték meg a karácsonnyal kapcsolatos vásárlásokat.

A folyamatos drágulás is a költekezés mellett hathat, hiszen könnyen lehet, hogy a fogyasztók igyekeznek minél több mindent megvásárolni, mielőtt a termékek ára még tovább emelkedik – ezzel is tüzelve az inflációs hullámot.

A jelenlegi, koronavírus-járványt követő fellendülés furcsaságai közé tartozik az a jelenség is, amire Paul Krugman hívta fel a figyelmet, hogy miközben a fogyasztók összességében gyengének látják a gazdaság helyzetét, saját helyzetüket pozitívan értékelik.

A közgazdászok körében az inflációt kísérő élénk viták győztesének szerepében tetszelgő Larry Summers – akit sokan vádolnak a 2008-as válságot követő elégtelen élénkítés felelőseként – szerint az elszabaduló árakat a koronavírus-járványt kezelni hivatott intézkedések okozták. Híres jóslata , mely szerint három lehetőség van – a stagfláció, az elszabaduló árak miatt túl erősen fékező Fed által kiváltott recesszió és a kedvező esetben bekövetkező puha fékezés – hiába igyekezett minden lehetőséggel számolni, pont a ténylegesen bekövetkező – magas növekedés magas inflációval – helyzetet nem jósolta meg.

Ugyanakkor abban a vita legtöbb szereplője egyetért, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetre nehéz korábbi példákat találni. A legújabb bankkártya használati adatok sem tesznek igazságot az ügyben.