Csúcsközelbe érhetett az euróövezeti infláció

Francois Villeroy de Galhau, az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja szerint az euróövezet inflációjának év végén tapasztalt – a monetáris döntéshozókat is meglepő – megugrása már a csúcspontot jelentheti. Az omikron-változat okozta zavarokkal kapcsolatban pedig azt várja, hogy annak gazdasági hatásai viszonylag korlátozottak lesznek, mivel minden egyes hullámmal csökkenő mértékű volt a károsodás.

A francia fogyasztói árak decemberben már a stabilizálódás első jeleit mutatják: 

az éves infláció változatlanul 2,8 százalék volt, ami megegyezik a novemberi 13 éves csúccsal, és elmarad a 2,9 százalékos piaci várakozásoktól – mutatott rá a francia jegybankelnök. 

Ezt tükrözi az a felmérés is, amely szerint a háztartások egyre nagyobb hányada számít arra, hogy a következő hónapokban mérséklődik az áremelkedés üteme. Ezzel párhuzamosan az EKB arra számít, hogy az inflációs nyomás 2022-ig az egész euróövezetben elhalványul.

A franciát követően az olasz inflációs adat látott először napvilágot az év elején, amely szintén a várakozásoknak megfelelően alakult. Olaszországban az előző év azonos időszakához mért árváltozás 2021 decemberében 3,9 százalékra emelkedett az előző havi 3,7 százalékról – az ISTAT előzetes adatai szerint. Noha ez volt a legmagasabb érték 2008 augusztusa óta, azt elsősorban a szabályozott energiatermékek árainak 41,9 százalékos megugrása okozta, amely további emelkedést jelent a novemberi 41,8 százalékos drágulást követően. Az éves maginflációs ráta azonban, amely nem tartalmazza az energiát és a feldolgozatlan élelmiszereket, csupán 1,5 százalék lett decemberben, a novemberi 1,3 százalék után. Ugyanakkor a havi összevetésű infláció már 0,4 százalékra csökkent, a novemberben tapasztalt 0,6 százalékról.

Villeroy úgy látja, hogy 

a kínálati nehézségek és az energiaárakra nehezedő nyomás az év folyamán fokozatosan enyhülni fog, ami a jegybanki ösztönzés csökkentését is lehetővé teszi. 

Mindez a vészhelyzeti program keretében végrehajtott eszközvásárlások lejártával kezdődik. A központi bank honlapján közzétett újévi beszéde szerint az árak stabilizálódását követően egy új inflációs szint áll be, amelyben az árnövekedés közelebb lesz az EKB 2 százalékos céljához, mint a világjárványt megelőző években. Ennek megfelelően a monetáris politika fokozatosan normalizálódhat. Látható azonban, hogy vannak országok, köztük Olaszország, ahol még az inflációs kiugrás ellenére sem éri el a 2 százalékos szintet a pénzromlás éves mértéke. Az előzetes adatokból az látszik ugyanis, hogy a tavalyi teljes évben átlagosan 1,9 százalékos volt az áremelkedés, míg 2020-ban 0,2 százalékos deflációt mértek.

Az IHS Markit szerdán közzétett beszerzésimenedzser-indexe szerint decemberben kilenchavi mélypontra lassult a gazdasági növekedés az euróövezetben, részben az omikron-változat okozta lezárások következtében. Ugyanakkor az inflációval kapcsolatban Joe Hayes, az IHS Markit vezető közgazdásza is úgy vélekedik, hogy az év végi emelkedés ellenére az árnyomás már enyhülni kezdett.

Az euróövezeti kötvényhozamok szerdán a közelmúltbeli csúcsok közelében mozogtak, a legtöbb 10 éves referenciahozam a nap folyamán egy bázisponttal emelkedett. A német 10 éves hozam nem változott, miután a korábbi kereskedésben új kéthavi csúcsra, mínusz 0,114 százalékra emelkedett. Az olasz kötvények 10 éves hozama szintén új kéthavi csúcsra, 1,23 százalékra nőtt. A 30 éves hozam május óta a legmagasabb, 2,087 százalékos szintet érte el, melynek az is oka lehet, hogy Olaszország szerdán szindikált adósságértékesítéssel indította az évet, melynek során új, 30 éves lejáratú kötvényt bocsátott ki.

Az ING elemzői szerint az Európában tapasztalt hozamemelkedés oka nem az inflációs várakozás, hanem az lehet, hogy a kibocsátás éppen akkor fog felpörögni, amikor az Európai Központi Bank márciusban befejezi a pandémiás sürgősségi kötvényvásárlásait. A kötvényvásárlások csökkenését figyelembe véve, az EKB vásárlásaival kiigazítva az UBS a 10 legnagyobb euróövezeti kibocsátó részéről 112 milliárd eurós nettó kínálatot vár idén, ami a legnagyobb éves szintű nettó kínálatnövekedés azóta, hogy az EKB 2015-ben elindította a mennyiségi lazítást.