Megbénítja az ipart az energia drágulása

Ellenőrzés lefolytatására utasította a fogyasztóvédelmi hatóságot Virgil Popescu energiaügyi miniszter annak megállapítására, miként alkalmazzák az energiaszolgáltatók a központilag ideiglenesen elrendelt árplafont és -kompenzációt. A drasztikus drágulás okozta sokk enyhítésére a román kormány öthavi, novembertől áprilisig érvényes árkompenzációt vezetett be, ám az intézkedés zavaros, számos szolgáltató nem tüntette fel a számlákon az államilag támogatott árakat, sőt ágazati szakértők szerint a a legalább duplájára drágult gázt és áramot fogyasztó háztartások többsége nem is részesül majd az árkedvezményben. 

Popescu onnan is sejti, hogy valami nincs rendben a kompenzációs rendszer körül, hogy a minisztériumhoz kevés energiaszolgáltató nyújtotta be eddig a számlát azért, hogy az állam pótolja ki a kis- és közepes vállalkozások számláinak egy hányadát. Miközben a gáz- és áramszolgáltatók az elmúlt hónapok során sok esetben négy-ötszörösére emelték az energiahordozók árát, a lakosság egy része pedig spórolni kényszerül a számlák kifizetése érdekében, a drágulást Oroszország „geopolitikai játszmáinak” betudó energiaügyi miniszter azzal igyekszik nyugtatni a közvéleményt, hogy az árak tavasszal „számottevően” csökkenni fognak. Szakértők szerint azonban ezt az optimista forgatókönyvet semmi sem indokolja.

Miután az ország legnagyobb vegyipari kombinátja, a marosvásárhelyi Azomures decemberben meghatározatlan időre leállította a termelést az egekbe szökő energiaárak miatt, a múlt héten a román ipar egy másik zászlóshajója is vészjelzést adott le. A Románia éves energiafogyasztásának 6 százalékát felhasználó, a világ hetedik legnagyobb alumíniumgyártójának számító slatinai Alro a Bukaresti Értéktőzsdén bejelentette, hogy a rendkívüli helyzet miatt csökkenti kapacitását, és ötből csak két elektrolízis üzemet működtet idén. 

A Vimetco vállalatcsoport tulajdonában lévő, évi 265 ezer tonna gyártási kapacitással bíró, 2021 első kilenc hónapjában az előző évinél 27 százalékkal több, 182 milliárd forintnak megfelelő forgalmat lebonyolító óriásvállalat amiatt került ilyen helyzetbe, mert a tavalyi átlagos megawattóránkénti 300 lejes tarifája januártól 2000 lejre emelkedett. A szakszervezetek szerint ez a termelés 60 százalékos csökkenésével jár, és ugyanilyen arányban küldik kényszerszabadságra alkalmazottakat (mintegy 1300 főt). 

Ennél is aggasztóbb, hogy a leállt üzemek és kohók újraindítása sokmilliárdos tételt jelent. Dolgozók százai tüntettek a dél-romániai Slatinán, arra felhívva a figyelmet, hogy az alumíniumfeldolgozótól több száz szolgáltató cég összesen mintegy 30 ezer alkalmazottjának megélhetése függ. A kormány válaszul határozatot bocsátott ki, mely szerint a nagy ipari fogyasztók az áramszolgáltatók kihagyásával közvetlenül az energiatermelőkkel köthetnek szerződést, a piacinál kedvezőbb áron.

Bajba jutottak a kulturális intézmények is: a Kolozsvári Állami Magyar Színház működése veszélybe került, miután januári gázszámlája várhatóan 19 millió forint lesz majd, a decemberinek a tízszerese. A teátrum eddig megawattóránként nyolcezer forintnak megfelelő nettó egységáron vette a gázt. 2022. január hónapra viszont nettó 52 ezer forint/MWh áron tudott szerződni a szolgáltatóval. Hasonló helyzetbe kerültek más intézmények is, ezért a kormányzat segítségét kérik.