Brüsszel kezében a döntés a romániai nyugdíjak sorsáról

Megfigyelők szerint a tavaly novemberben összeállt bukaresti nagykoalíció szakítópróbájává válhat az idei extra nyugdíjemelés kérdése, 

amit a kormányzó román szociáldemokraták szorgalmaznak, s amelyhez nem csupán konszenzusra kellene jutniuk a feleknek, hanem meg kell győzniük az Európai Bizottságot is. Romániában 10 százalékkal emelkedett idén januártól az öregségi juttatás, ennél nagyobb arányú indexálást a kormány szerint egyelőre nem bír el a költségvetés. A nemzeti liberálisokkal (PNL) koalíciót alkotó román szociáldemokraták (PSD) azonban az elmúlt időszakban egyre többször hangoztatják, hogy a közel két számjegyűre duzzadt infláció, valamint a meredek drágulások miatt elengedhetetlen a nyugdíjak további emelése. Megjegyzendő, hogy a baloldali tömb volt a zászlóvivője évekkel ezelőtt a járandóságok 40 százalékkal történő emelését előíró jogszabálynak, amelynek gyakorlatba ültetését folyamatosan halasztják.

Ám az intézkedésnek a költségvetésre rótt terhen túlmenően van egy újabb jelentős akadálya. 

Románia az Európai Unió által biztosított nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi alaphoz való hozzáférés fejében többek között vállalta, hogy az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó terv keretében az ország összesen 29,2 milliárd eurót kap Brüsszeltől, ebből 14,24 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás, 14,94 milliárd eurót pedig a kedvezményes hitel tesz ki. A PSD – amely még nem volt hatalmon a helyreállítási tervről Brüsszellel folytatott tavalyi tárgyalások idején – úgy véli, nem hagyható, hogy „logikátlan” kitételek nyugdíjasok millióit érintsék hátrányosan, „ítéljék szegénységre”, ezért szerintük újra kell tárgyalni a rezilienciatervet. 

A témában korábban már zajlottak egyeztetések a koalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő között, amelyen egyetértettek abban, hogy a 9,4 százalékos felső küszöb „nem elegendő”, Nicolae Ciuca kormányfő pedig arra utasította munkaügyi miniszterét, hogy lásson neki az általános nyugdíjreformnak. Marius Budai, a munkaügyi tárca szociáldemokrata vezetője előrebocsátotta, hogy semmiképpen nem hajlandó lemondani a nyugdíjemelésről és a nyugdíjrendszerben tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolásáról, és támogatja a helyreállítási terv újratárgyalását oly módon, hogy emeljék 11,7 százalékra a nyugdíjakra fordítható GDP-részesedést.

A koalíciós partner liberálisok szerint azonban ez 2023-ig semmiképpen sem lehetséges, és arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszel máris aggodalmát fejezte ki a bukaresti kormányzati illetékesek ilyen irányú nyilatkozatai miatt. 

Aki újra akarja tárgyalni a helyreállítási tervet, üljön repülőgépre, próbálja meggyőzni Brüsszelben az uniós illetékeseket, és mi majd egyetértünk a döntéssel

– nyilatkozta a téma kapcsán Florin Citu volt román kormányfő. A PNL elnöke egyúttal közzétett egy adatsort, amely szerint 2016-ban a GDP 6,76, 2017-ben 6,66, 2018-ban és 2019-ben 6,61, 2020-ban 7,71, 2021-ben 7,54, 2022-ben pedig 7,48 százalékát fordította Románia állami nyugdíjakra. Ezek az értékek azonban csupán a hozzájáruláson alapuló öregségi juttatásokat ölelik fel, márpedig Brüsszel értésre adta, hogy a 9,4 százalékos plafonba bele kell foglalni a közel 10 ezer speciális, valamint a katonai nyugdíjakat is, ami nagy tétel, csak utóbbiból 97 ezret folyósítottak tavaly decemberben Romániában egymilliárd euró értékben. A bukaresti nagykoalícióban az is borzolja a kedélyeket, hogy egy pártgyűlésről kiszivárgott információk szerint a liberálisok hajlanak a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelésére, illetve az időskori juttatás és a fizetés halmozásának megtiltására, amit a szociáldemokraták határozottan elutasítanak.