Scholz bizonytalanságban hagyná Putyint

Elutasította Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívását, hogy a Nyugat már most vessen ki szankciókat Oroszország ellen, és így előzze meg az esetleges inváziót. A müncheni gazdasági fórumon a CNBC-nek nyilatkozva úgy vélekedett, jobb, ha Moszkva csak „nagyjából”, de nem „pontosan” tudja, hogy mire számíthat. Megismételte, hogy a szövetségesek „jól felkészültek” a büntetőintézkedések gyors meghozatalára, de ez csak a végső eszköz lehet, ha nem sikerül diplomáciai megoldást találni. Scholz egyébként a bajor fővárosban tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel is, és egyetértettek, hogy több diplomáciai erőfeszítésre van szükség, hogy megakadályozzák Vlagyimir Putyin orosz elnököt a támadás elrendelésében.

A német kancellár azt is hangsúlyozta, hogy Európának „nagyon keményen” kell dolgoznia azért, hogy alternatív energiaforrásokat találjon Oroszországon kívül, amelytől jelenleg függ. A Gazprom elleni esetleges szankciók pedig, amelyekről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszélt, jelentős pénzügyi hatással lennének Ukrajnára is, amelyen keresztül több orosz gázvezeték is szállít Európába. „Nagyon keményen küzdünk, hogy az Ukrajnán keresztüli gáztranzitnak legyen jövője, és már elkezdtünk dolgozni azon, hogy jó megállapodás szülessen Kijev számára Oroszországgal”, miután a jelenlegi szerződések lejárnak – jelentette ki.

Az energetikai piacokat súlyosan érintené, ha a feszültség konfliktussá élesedne. A Reuters által idézett elemzők szerint

szankciók esetén Oroszország jelentősen csökkentené a Nyugat-Európába Ukrajnán és Fehéroroszországon keresztül exportált földgáz mennyiségét, ami az árakat ismét a 2021 utolsó negyedévi kiugró szintre repítené vissza.

Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén akkor átlagosan 79,5 euró volt a megawattóránkénti ár, hatszor magasabb az egy évvel korábbinál, míg a hétvégén márciusi szállításra 71,6 eurón állt. Az egyik legfontosabb szállítási útvonalon, a Jamal-Európa vezetéken december 21. óta folyamatosan kelet felé áramlik a gáz, a hétvégén megnövekedett, óránként 1,5 millió kilowattórányi mennyiségben, és az orosz gázexportban monopóliumot élvező Gazprom ezen a vonalon sem a második és harmadik negyedévre nem kötött le tranzitkapacitást.

A JPMorgan szerint

az olajárak is jelentős megemelkednének, és amennyiben elérnék a hordónkénti 150 dollárt, akkor a globális GDP-növekedés éves szinten mindössze 0,9 százalék lenne az év első felében, miközben az infláció több mint kétszeresére, 7,2 százalékra emelkedne.

Bármiféle katonai konfliktus súlyos problémákat okozna a globális élelmiszer-ellátásban is, mivel négy jelentős gabonatermelő – Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán és Románia – is a Fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolítja az exportját. 2021-2022-es mezőgazdasági szezonban az előzetes becslések szerint Ukrajna a világ harmadik legnagyobb kukorica- és negyedik búzaexportőre, míg az utóbbi téren Oroszország az első, bármiféle zavar vagy kiesés ezért tovább növelné az egyébként is magas élelmiszer-inflációt világszerte.

A konfliktus hatással van a légi közlekedésre is, hétfőtől február végéig az osztrák és a német légitársaság is felfüggeszti rendszeres járatait Kijevbe és Odesszába. Az ország nyugati részén fekvő Lembergbe (Lviv) közlekedő járatok menetrendjében egyelőre nincs változás. A holland KLM már egy hete nem repül Ukrajnába, illetve az ország légterében, az Air India viszont a héten három gépet küld Kijevbe állampolgárainak kimenekítésére, és pótlólagos járatokat is tervez a „hatalmas kereslet” miatt. A hétvégén az osztrák, a német és a francia külügyminisztérium is figyelmeztette az állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát, illetve annak keleti részét.