A finnek majdnem kétharmada csatlakozna a NATO-hoz

Egy friss felmérés szerint a finneknek már 62 százaléka támogatná, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz. Ez hatalmas változás, egy hónapja ez a szám alig haladta meg az 50 százalékot. Közben, február 24-én, több hónapos feszültség után, kitört az orosz-ukrán háború.

Az YLE, a finn közmédia március 9 és 11 közt végzett közvélemény-kutatása szerint az észak-atlanti katonai szövetséghez való csatlakozást csak a finnek egyhatoda ellenezné, egyötödüknek pedig nincs határozott véleménye a kérdésben - jelentette a Bloomberg.

Ukrajna orosz lerohanása óta Moszkva nem is egyszer figyelmeztette a finneket és a svédeket, hogy katonai és politikai következményekkel járna, ha be akarnának lépni a NATO-ba. 

A finn férfiak többsége már korábban is a NATO-csatlakozás híve volt, és az új felmérésben jelentősen emelkedett ennek a támogatottsága a hölgyek körében is.

Finnország semlegessége a második világháború lezárásának időszakára nyúlik vissza: ezzel biztosította, hogy a Szovjetunió ne rohanja le újra, amint az 1939 és 1940 fordulóján vívott téli háborúban. A semlegességre nem kötelezi a nemzetközi jog, bár az erre való szándékát 1948-ban a Szovjetunióval kötött barátsági szerződésben elismerte. Finn politikusok, mint Alexander Stubb korábbi miniszterelnök azt is tagadják, hogy Finnország egyáltalán még mindig semleges ország volna, mondván, hogy EU-tagok és rég együttműködnek a NATO-val. 

Svédország, rengeteg háborúzás után, már 1834-ben kinyilvánította semlegességét.  A téli háborúban átengedte területén a támadó szovjeteket, a nácizmus ellen menekülőket azonban megvédte. Ukrajna lerohanása után néhány nappal azonban Svédország bejelentette, hogy szakít azzal a gyakorlattal, hogy nem szállít fegyvereket háborúban álló országokba, és 5000 Bofors AT-4 tankelhárító fegyvert küld Ukrajnának.