Dubajig üldözték az orosz pénzeket, de ott bárki menedékre találhat

Az Egyesült Arab Emírségek régóta az oroszok egyik kedvelt befektetési célpontja volt, mára azonban még inkább felértékelődött, hiszen a Nyugattal ellentétben ők továbbra is fenntartják diplomáciai kapcsolatot Moszkvával.

Az orosz pénz áramlása az ukrajnai inváziót követően fokozódott az Egyesült Arab Emírségekbe, készpénz-átutalások és kriptovaluta-tranzakciók révén.

Mindeközben azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a közel-keleti monarchiára az országba érkező pénzügyi tőke nyomon követése miatt. Egy párizsi székhelyű szervezet, a Financial Action Task Force (FATF) – amelyet a G7-országok a pénzmosás leküzdésére hoztak létre – március 4-én felvette az nemzetet a „szürke listájára”.

Ha a döntés nem is érte teljesen váratlanul az Emírségeket, annak időzítése – az ország tavalyi erőfeszítéseinek tükrében – mégis meglepetésként hathatott. Az Emírségek ugyanis épp az elmúlt évben tette le az alapjait a pénzmosás elleni intézményi- és szabályrendszernek – beleértve a pénzügyi bűnözés elleni bíróságokat, a tulajdonosi szabályokat és a hírszerzési információk megosztásával kapcsolatos nemzetközi partnerségeket. 

Bárki elrejtheti a pénzét Dubajban

Az orosz pénzek nyomon követése – szerte a világon, nem kifejezetten az Egyesült Arab Emírségekben – komoly kihívás elé állítja a nemzetközi rendszert – hangzott el a FATF múlt heti plenáris ülésén.

„Ami elképesztő, hogy szigorú titoktartás különbözteti meg Dubajt a többi hagyományos pénzügyi központtól” – mondta Jodi Vittori, a Dubai 2020-as pénzügyi áramlásairól szóló tanulmány társszerzője.

Egy másik ország szökevényeként Dubajban nyugodtan vásárolhat ingatlanokat, elrejtheti a jachtjait és könnyedén hozhat létre bankszámlákat. Egyike azon kevés autokráciának, amely nem a szürke pénzáramlások tranzithelye, hanem maga a célállomása.

A Bloomberg kérdéseire válaszolva a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni végrehajtó hivatal szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Arab Emírségek Igazságügyi Minisztériuma "jelentős lépéseket tett" az igazságügyi szervekkel való együttműködésben, beleértve a közelmúltban Hollandiával és Belgiummal kötött kiadatási megállapodásokat. A szóvivő kiemelte, hogy időközben ráadásul az olyan iparágak is bekerültek az ország szövetségileg irányított pénzmosás elleni jelentési rendszerébe is, mint az aranykereskedelem és az ingatlanok, ahol gyakori a pénzügyi visszaélés. 

Dubaj lehet az új Svájc?

A helyi hatóságok előtt álló dilemma azonban az, hogy megkockáztassák-e a megszorításokat, és esetleg elveszítsék a befektetők egy bizonyos hányadát, vagy fenntartsák a bizalmas légkört, amit a Svájchoz hasonló menedékek már nem tudtak olyan mértékben biztosítani az ellenőrzések és a fokozott figyelem miatt.

A Georgetown Egyetem egyik professzora szerint 

Dubaj nem fog látványos szigorításokba bocsátkozni, hanem megengedik a gazdag száműzötteknek, hogy a kiadatástól való félelem nélkül éljenek náluk – mindaddig, amíg nem ütköznek a helyi törvényekbe –, hiszen a gazdaság fontos pillérét képezik.

Atul és Rajesh „Tony” Gupta jó példák erre. Egy dél-afrikai igazságügyi bizottság szerint a testvérek nagy összegeket vihettek át az az Egyesült Arab Emírségekbe fedőcégek és ingatlanvásárlások segítségével. A vagyon egy részét a dél-afrikai vasúti és kikötői társasággal kötött szállítási szerződésekből származó bevételekből sikkaszthatták el.

A dél-afrikai nyomozói igazgatóság vezetője február 28-án közölte, hogy a testvérpár felkerült az ország legkeresettebb bűnözőinek listájára. Dél-Afrika, állítása szerint, először 2018-ban kért kölcsönös jogi segítséget az Emirátustól az ügyben. Azóta is hiába várják a Gupta-testvérek kiadatását.

A piacot figyelő bankárok és pénzügyi szakértők szerint az Gupta-fivérek az elsikkasztott pénz nagy részét ingatlanokba fektették, ami nem szokatlan az országban.

A Reidin.com szerint az évi 35 milliárd dolláros forgalmat bonyolító dubaji ingatlanpiacon a lakások mintegy kétharmadát készpénzben fizettek a vevők, így a tranzakciók többsége nehezen visszakövethető.

„Az elmúlt években részleges elmozdulást tapasztaltunk az illegális pénzáramlást elősegítő nemzetközi központokban” – mondta Tena Prelec, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki az Oroszországból érkező illegális pénzáramlásokat tanulmányozza.

Az Egyesült Arab Emírségek – és különösen Dubaj – kulcsfontosságú célponttá vált. Számos ország oligarchája vagy kleptokratája keresett itt menedéket.

Mohammed Alzouebi, a Standard Chartered Bank korábbi pénzmosás elleni tisztviselője szerint a gazdag szökevények egyre gyakrabban használnak álneveket és befektetői útleveleket, hogy kijátsszák az ügyfél-ellenőrzést. A magánszemélyek továbbra is nagy összegű készpénzt szállítanak a bőröndökben, és ha útlezárásokba ütköznek, sok helyi ATM-ből több mint 50 000 dirham (13 600 dollárt, 4,7 millió forintot) készpénzt tudnak felvenni naponta.

Az Egyesült Arab Emírségek vonakodhat a szigorúbb szabályozástól, mert a lazább szabályozás vonzza a külföldi tőkét – mondta Marcena Hunter, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés elemzője. De hozzátette, hogy ez „piszkos pénzt” is hoz, így az országnak mérlegelnie kell, hogy

akarja-e, hogy legitim helynek tekintsék, és ezért hajlandó-e valóban fellépni a pénzmosás ellen

 – mondta Hunter.

Sokan még mindig aranyban tartják a piszkos pénzt, de a kripto is egyre népszerűbb  

A FATF szürke listájára azon országok kerülnek, amelyek együttműködnek a szervezettel. A FATF és az Emírségek 2020 áprilisában már közzétettek egy kölcsönös értékelő jelentést az ország nemzetközi esetekkel kapcsolatos aggályairól, viszont eközben a monarchia küzd a terrorizmus finanszírozásával is, így a pénzmosással kapcsolatos információkéréseket gyakran késve fogadják, és kevés szolgáltatnak információt.

A FATF szerint az arany és a kriptovaluták kereskedelme is aggodalomra ad okot.

Kormányzati tisztviselők Afrika-szerte azt tapasztalták, hogy évente több tonna nemesfémet csempésznek Dubajba, legalább kilenc országból.

Látványos akciók a hírhedt csalókkal szemben

Valójában az Emirátusok hajlandóságot mutattak az együttműködésre, különösen tekintettel arra, hogy Dubaj hírnevét károsíthatják a gyanúsítások. 2020 júniusában például a dubaji rendőrség razziát tartott a hírhedt nigériai internetes csaló, Ramon Olorunwa Abbas, „Hushpuppi” tetőtéri lakásában. A férfit egy hónappal később csalás vádjával az Egyesült Államokba szállították, ahol azóta bűnösnek vallotta magát.

Azóta csak erősödött a nyomás a dubaji hatóságokon, hogy aktívabban lépjenek fel a pénzüket az Emírségekbe menekítő bűnözőkkel szemben. Számos nagy nemzetközi bank figyelmeztette az arab kormányt, hogy az ország a FATF szürkelistája felé tart. Ami nem csupán Dubaj megítélésén ront, hanem a már régóta fennálló szövetségesi kapcsolatokra is kedvezőtlen hatással lehet. Az ügyben jártas diplomaták szerint a közel-keleti, amerikai és európai terrorellenes műveletek támogatása történelmileg mozgásteret biztosított az Emirátusok vezetésének. Ez azonban változni látszik. Tavaly év végén az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma két magas rangú delegációt is küldött az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy figyelmeztesse az országot: hanyag felügyeleti fellépésükkel gyengítik Washington szankciós programját.

Szaúd-Arábiával is majdnem összerúgták a port

Mindeközben a napokban további feszültség látszott kibontakozni az Egyesült Államok és az Emírségek között. Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövete, Yousuf Al Otaiba a nagykövetség Twitteren közzétett nyilatkozatában írta, hogy Abu-Dzabi támogatja az olajkitermelés növelését, és arra ösztönzi az OPEC-et, hogy ők is fontolják meg ezt a döntést.

Otaiba megjegyzései után a globális olajárak szerdán a legnagyobb mértékben zuhantak a járvány csaknem két évvel ezelőtti kezdete óta.

Csütörtökön azonban próbálták egyengetni a nemzetközi helyzetet, és bejelentették, hogy nem lépnek fel önállóan az olajkitermelés növelése érdekében, és Öböl-menti termelő továbbra is elkötelezett az OPEC+ szövetség mellett – értesült csütörtökön a Reuters hírügynökség. Egy későbbi nyilatkozatában Suhail al-Mazrouei energiaügyi miniszter azt mondta, az ország hisz az OPEC+ által a piacra hozott értékben.

A szervezet – Szaúd-Arábia és Oroszország javaslatára – mindeddig ellenállt az Egyesült Államok és szövetségesei felhívásainak, hogy növelje az olajkitermelést, még akkor is, amikor az olajárak hordónkénti ára meghaladta a 120 dollárt.