A hatóságok igyekeztek megnyugtatni a könnyen pánikba eső lakosságot. Az emberek megrohamozták az útlevélosztályokat, a benzinkutakat és a gyógyszertárakat. Ez utóbbiakat azért, hogy felvásárolják a jódkészletet, tartva egy esetleges atomkatasztrófától. A kormányzat közölte: lesznek ugyan súlyos gazdasági következményei az Oroszország ellen bevezetett szankcióknak, de ezekbe nem fog beleroppanni a román gazdaság.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a minap jelentette ki, hogy az ország gázszükségletének mintegy 20 százalékát fedezi orosz importból,
amelyet az idén megnyitandó görög–bolgár interkonnektoron keresztül érkező mennyiséggel lehetne pótolni.
Júniusban tervezik felavatni a görög–bolgár határt átszelő vezetéket, amelyen októbertől kezdődően, de legkésőbb az év vége felé elindulhat a gázszállítás. Ezzel megteremtődik a lehetőség arra, hogy Románia az égei-tengeri Alexandrúpoli görög kikötővárosban működő terminálon keresztül kapjon amerikai cseppfolyósított földgázt. A Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA vezetéken át pedig más európai országok is hozzáférnek ehhez az energiaforráshoz – magyarázta Ciucă.
Románia Azerbajdzsánból is remél gázimportot. Virgil Popescu energiaügyi miniszter az elmúlt másfél hónapban kétszer is ellátogatott Bakuba. Február elején az azeri fővárosban, a Déli gázfolyosó tanácsadó bizottsága nyolcadik alkalommal megtartott miniszteri ülésén kérte, hogy hazája váljon ezen vonal részévé, hogy a Balkánt összekössék Közép-Európával.
Javasolta, hogy a román–bolgár interkonnektor, illetve a BRUA legyen a Déli gázfolyosó bővítési tervének a része. Bukarest nagyon szeretné, ha a javaslata kedvező elbírálásban részesülne.
A mintegy 38 milliárd dolláros összköltségű létesítmény egy 3500 kilométer hosszúságú, hat országon keresztülfutó vezetékhálózat.
Azerbajdzsánból, a Şah Deniz nevű mezőről indulva a már korábban megépült dél-kaukázusi (SCP) és transzanatóliai (Tanap), valamint a 2020 őszén átadott transzadriai (TAP) csövön keresztül szállítja a kitermelt földgázt. A TAP Észak-Görögországon, Albánián és az Adriai-tenger alatt halad Olaszországig. Ennek leágazása lenne a még összekötésre váró görög–bolgár, illetve a már megépült bolgár–román interkonnektor. Egy hónappal később, március elején Popescu ismét ellátogatott Bakuba, ahol több azeri vezetővel folytatott megbeszélést. Sahil Babayev munkaügyi miniszternek – aki az azeri–román gazdasági és kereskedelmi bizottság társelnöke – felvetette, hogy pörgessék fel a vegyes bizottság tevékenységét, főleg energetikai ügyekben.
Románia éves gázfogyasztása 11-12 milliárd köbméter, amelynek a 80 százalékát saját forrásokból fedezi. Keleti szomszédunknak az jelentett problémát, hogy az orosz gázt az elmúlt esztendőkben egyre drágábban kapta, Európában a legdrágábban. Tavaly novemberben 245 lejt (mintegy 18 ezer forint) fizetett egy mega-wattóráért, januárban viszont már -357-et (hozzávetőleg 27 ezer forint), úgy, hogy az évek folyamán volt olyan időszak is, amikor csak 100 lejt kellett kipengetnie.
Bukarest azért is nyugodtabb a jövőt illetően, mert a Fekete-tenger kontinentális talapzatában, a Neptun Deep elnevezésű lelőhelyen jelentős mennyiségű gáz rejlik. Ennek kitermelése a külföldi cégeket korlátozó román szabályozás miatt pár esztendeje késik, de az orosz–ukrán háború a jelek szerint felgyorsítja a projektet, ami lehetővé teszi, hogy évente 10 milliárd köbméter szénhidrogént hozzanak felszínre. Ez szinte teljes egészében fedezné Románia éves gázszükségletét, de a nyersanyagot természetesen meg kell majd osztania más uniós államokkal.
Bukarest régóta ígéri az új offshore-törvényt, amely kedvezőbb kitermelési feltételeket biztosítana a beruházóknak. A bal-jobb kormánykoalíció vezetői szerint ezen a tervezeten most már az utolsó simításokat végzik, és hamarosan a parlament elé terjesztik. A fekete-tengeri gázt az osztrák OMV és a román Romgaz termelné ki, miután a román állami vállalat megvásárolta az amerikai ExxonMobil 50 százalékos részesedését a projektben, 1,06 milliárd dollárért. A tranzakció még nem zárult le. A hatóságok főleg erre várnak, utána jöhet a befektetőbarátabb törvénytervezet. Csakhogy a kitermelés megkezdéséig, a zavartalan szállításig még így is évek telhetnek el.
Bukarest emellett nagy hangsúlyt fektet a polgári felhasználású atomenergiára, ugyanis korszerűsíteni és bővíteni akarja a jelenleg a villamos energia 20 százalékát biztosító cernavodăi atomerőművet. A két új, a 3-as és a 4-es reaktort amerikai, francia és kanadai együttműködéssel építik meg. Ezek közül legalább az egyik leghamarabb 2030-ban állhat üzembe. Szintén amerikai kooperációval kis kapacitású moduláris atomreaktorokat is terveznek telepíteni. Erről Románia és az Egyesült Államok tavaly novemberben írt alá kereskedelmi partnerségi megállapodást. Az egyezményt a moduláris objektumok meghonosításával próbálkozó amerikai NuScale Power és a román Nuclear-electrica állami vállalat kötötte meg.
Eszerint Európában az első ilyen létesítmény 2028-ig épülne meg keleti szomszédunkban.
A román kormányfő a múlt héten az amerikai Last Energy amerikai céggel is tárgyalt egy kísérleti jelleggel felállítandó moduláris atomreaktor üzembe helyezéséről; ez az ország déli részén, Mioveniben épül meg. Nicolae Ciucă közölte: két éven belül helyezik üzembe a 20 megawattóra (MWh) villamos energiát termelő objektumot, amelynek az eredmények függvényében később nőhet a teljesítménye. Ez a projekt kiegészítené a már bejelentett beruházásokat.
Emellett azonnali intézkedésekkel is próbálják növelni az energiatermelést. Az Oltenia hőerőműnél lehetőség van arra, hogy viszonylag rövid időn belül még egy turbinát üzembe helyezzenek, amely 300 megawattórával növelné meg a termelési kapacitást. A miniszterelnök közölte: a Marosvásárhely melletti, radnóti új hőerőműnél is a reményeik szerint sikerül befejezni a munkálatokat az év végéig, így ott is legalább 210 MWh-val növelhető az előállítási képesség.
Az orosz gáz helyettesítése azonban nem megy egyik napról a másikra, a nemzetközi áraktól pedig továbbra is függnek a romániai fogyasztók. A kormány február végén bejelentette: a gáz és a villamos energia árának a korlátozását, az ellátás kedvezményes feltételek melletti biztosítását célzó intézkedéseket április 1-jétől egy évre meghosszabbítja mind a fogyasztók, mind pedig a kisvállalkozók számára, ugyanakkor korlátozzák az energiaszolgáltatók nyereségét.
A teljes cikk megtalálható a Figyelő hetilap oldalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.