Lámpaoltás a háború árnyékában: Európa-szerte rekord magasak a villanyszámlák

Az orosz–ukrán konfliktus még magasabbra lendíti Európa amúgy is egekben lévő energiaárait: az Euler Hermes hitelbiztosító márciusi jelentése szerint 2022-re az energiaszámlák legalább 30 százalékos növekedésére számíthatunk, ami leginkább a brit és német alacsony jövedelmű háztartásokat érinti. Ugyanakkor veszélyben van a turisztikai szektor is.

Idén háztartásonként 3400 eurós (1,31 millió forint) éves energiaszámlát várhatnak a németek, 3000 eurósat (1,16 millió Ft) a britek, 2800 eurós (1,08 millió Ft) számlát a franciák és 2000 euró (773, 58 ezer Ft) alatti végösszeget az olasz és spanyol lakosok.

A háború előtti helyzethez képest az átlagos fogyasztó számára ez további 2 százalékpontos veszteséget jelent az Egyesült Királyságban, 1,5 százalékpontos veszteséget Németországban és 1 százalékpontot Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A legrosszabb forgatókönyv szerint – 20 százalékos valószínűséggel – ha részlegesen csökken az energiaellátás és az energiaárak további 70 százalékkal emelkednek, egy átlagos európai háztartás jövedelme további 2,5 százalékponttal csökkenne, ami az Egyesült Királyságban és Németországban háztartásonként több mint 1200 eurós többletköltséget jelentene.

Spanyolországban például minden eddiginél magasabb az áram ára, a nagykereskedelmi piacon átlagosan 442,54 euró/MWh-ra rúgott a hét elején az ibériai energiapiac üzemeltetője (OMIE) szerint. Ez nem csupán rekordár, de 58,87 euróval meg is haladja a tavaly december 23-i 383,67 euró/MWh rekordot. A legdrágább napszak tegnap este 7 és 20 óra között volt (ekkor elérte az 500 euró/MWh ), a legolcsóbb (379,02 euró/MWh) pedig este 23 és éjfél között.

Olaszországot is kellemetlenül érintette az ukrán válság, hiszen villamosenergia-termelésének 40 százalékát gázból állítja elő, és gázszükségletének pedig több mint 90 százalékát importból fedezi. 

A behozatal 40 százaléka Oroszországból érkezett 2021-ben, 10 százaléka pedig Katarból. Mivel Róma az ukrajnai konfliktus következtében csökkenteni szeretné függőségét az orosz gáztól, a hétvégén tárgyaltak is a közel-keleti országgal, és megállapodtak az energiaügyi partnerség elmélyítéséről – jelentette be Luigi Di Maio olasz külügyminiszter.

A háztartások több mint fele pedig nem tudja fedezni a világjárvány során félretett megtakarításaiból a magasabb energiaszámlákat és folytatni a megszokott életszínvonalát is. 

Így ha nem születnek további állami támogatási intézkedések, a fogyasztói kiadások ebből eredő csökkenése 0,6 százalékponttal csökkentheti a GDP növekedését az Egyesült Királyságban, 0,5 százalékponttal Németországban és 0,4 százalékponttal Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. Ezáltal elengedhetetlen, hogy korlátozzák az áremelkedést a háború előtti szinten az Euler Hermes szakértői szerint, amihez a németeknél több mint 20 milliárd eurós, a briteknél 14 milliárd eurós, a franciáknál 17 milliárd eurós, Olaszországban és Spanyolországban pedig közel 10 milliárd eurós további állami támogatásra van szükség.

Franciaországban például a biztosító becslései szerint eddig a 4 százalékos gáz- és villamosenergia-árplafon átlagosan már csak 0,2 százalékpontos kiesést jelentett a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből, szemben a kezdeti sokknál tapasztalt 2,1 százalékponttal.

A hatékony reagálás az energiaárak gyors megugrására mindig is klasszikus dilemmát jelentett a kormányoknak. 

Jelen helyzetben azonban voltak, akik gyorsan reagáltak és már be is jelentették a korábbi intézkedéseik meghosszabbítását (Franciaországban a 4 százalékos ársapka év végéig, Spanyolországban az adókedvezmények meghosszabbítása júniusig), vagy elmondták – például Németország –, hogy hajlandóak a fiskális támogatás növelésére.

Azonban nem csupán a háztartások nyögik a magas energiaárakat. Európa legnépszerűbb turisztikai célpontjai is megszorításokkal néznek szembe a növekvő költségek miatt. A világjárvány alatt rendkívül nehéz időszakot élt át a turisztikai szektort, és bár a korlátozások többségét mára feloldották, az energiaárak rohamos emelkedése hátráltatja az ágazat kilábalást.

Mindent felemészt az infláció. Újabb válság vár ránk. Nem mondom, hogy rosszabb, mint a járvány, mert legalább nyitva vagyunk– panaszolta a Reutesnek Dimitris Diavatis, egy üdülő tulajdonosa Korfu szigetén. Hozzátette, a villanyszámlák minden reményét összetörték, hogy a járvány után újra nyereséges legyen a vállalkozása.

Boldog leszek, ha a szezon végén nem tartozom a munkatársaimnak, nem tartozom az államnak, nem tartozom az energiaszolgáltatónak, még akkor sem, ha csak 10 euró marad a pénztárcámban – nyilatkozta egy másik szállodatulajdonos.

Görögországban 25 éves csúcson van az infláció és számos alapvető élelmiszer ára két számjeggyel emelkedett: a zöldségfélék több mint 14 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest, az olívaolaj több mint 15 százalékkal, bizonyos húsfajták pedig több mint 17 százalékkal. A turisztikai szektor mellett a mezőgazdaság is komoly pénzügyi kihívásokkal kell szembenéznie.

A vidéki görög utak mellett hetek óta traktorok sokasága parkol, tulajdonosaik a forgalom blokkolásával fenyegetőznek. A gazdálkodók kétségbeesetten további pénzügyi támogatást várnak, hogy megbirkózhassanak a megugrott energiaárakkal, amelyek hirtelen megnövelték az üzemanyag- és műtrágyaköltségeiket is.

Vegyük a műtrágyát: tavaly 500 eurót fizettünk érte tonnánként. Most pedig annyiba kerül, mintha egy darab földet akarnánk venni: 1700-1800 euró az ára. Ezeken az árakon a pusztulás felé tartunk – mondta Dimitris Kakalis, egy 25 éves görögországi farmer.