Már a Covid előtti években is drasztikusan drágult az élelmiszer

Fejenként havonta közel 96 ezer forintnyi összeget költenek az Európai Unióban élők élelmiszerre, mialatt 36,5 százalékkal drágult a vendéglátás és az élelmiszer az elmúlt 15 évben. Az Eurostat élelmiszerláncokra fókuszáló kiadványából az is kiderül, hogy Magyarországon nőttek legnagyobb mértékben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói árai, és, hogy a hazai háztartások kiadásainak közel 30 százaléka megy el élelmiszerre. Nem állunk jól az élelmezési szegénység terén sem, bár Bulgáriában a legrosszabb a helyzet.

A magyar háztartások költéseinek több mint 27 százaléka megy el élelmiszerre

Összesen mintegy 1,58 billió eurót, vagyis fejenként 3 530 eurót költöttek el az Európai Unió polgárai 2019-ben élelmiszerre. Ez havonta 95 692 forintnyi összeg a 2019-es év átlagos árfolyamán számolva. Az uniós háztartások a teljes fogyasztási kiadásaikból élelemre átlagosan 21,5 százalékot fordítottak, amiből 11,8 százalék ment el élelmiszerre, 6,9 százalék vendéglátásra, 1,6 százalék alkoholtartalmú, és 1,2 százalék alkoholmentes italra. Bár az arányok az elmúlt 15 évben nem nagyon változtak, érdemes megemlíteni, hogy az Eurostat legutóbbi, rendelkezésre álló adatai nem terjednek ki a Covid-19 válság időszakára.

Az egyes tagállamok között jelentősek az eltérések az élelmiszerre és a vendéglátó szolgáltatásokra fordított kiadások aránya alapján. Németországban és Luxemburgban 17 százalék alatti arányban költenek élelmiszerre, míg Észtországban több mint 30 százalékot, és hasonló az arány Görögországban, Romániában, Lettországban és Máltán is.

A legtöbb uniós tagállamban az élelmiszer volt a legnagyobb kiadási tétel, Magyarországon is. A háztartások a jövedelmük több mint 27 százalékát költik élelmiszerre.

A második legnagyobb kiadási tételt a vendéglátó-ipari szolgáltatások jelentették, ezekre Írországban, Ausztriában, Máltán és Spanyolországban az átlagosnál többet költenek, míg Lengyelországban és Lettországban az alkoholtartalmú italokra fordított kiadások voltak jóval magasabbak az uniós átlagnál.

A németországi háztartások kiadásaiból az élelmiszerre és a vendéglátóipari szolgáltatásaiból összesített adatok szerint Németország 18 százalékos részesedéssel rendelkezik. Ez pedig alacsonyabb, mint az ország részesedése az EU népességéből. Ezzel szemben hazánk, Franciaország, Olaszország és Spanyolország mind magasabb arányt ért el ilyen jellegű fogyasztási kiadásaiból mint az uniós népességen belüli arányuk. Magyarország népessége 2,2 százaléka az EU27-nek.

Magyarország élelmiszer fogyasztására 1,18 százalék jut az EU élelmezési célú háztartási kiadásaiból, ami Németországgal ellentétben kisebb, mint a népességarány.

Fogyasztói árak: brutális növekedés 15 év alatt

A fogyasztói árak meredeken nőttek 2005-től 2020-ig. Összességében 26,7 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban. A nem alkoholos italok 26,9 százalékkal, az alkoholos italok 29,9 százalékkal, míg az élelmiszer és vendéglátási szolgáltatások 36,5 százalékkal drágultak 15 év alatt.

Magyarországon megduplázódott az élelmiszerek és alkoholmentes italok fogyasztói ára. Ezzel listavezetők vagyunk az EU tagállamai között.

2005-ben még 60,07 volt az átlagos élelmiszerindex, illetve a nem alkoholos italok árindexe. Ez azonban 2020-ra már 120,59-re növekedett az Eurostat adatai alapján. Ugyanakkor kilenc másik tagállamban is legalább 50 százalékkal emelkedtek az árak. Rendkívüli módon megdrágultak a vendéglátóipari szolgáltatások is: a növekedés legalább kétszeres volt Litvániában, Bulgáriában, Észtországban, Lettországban és Magyarországon is. A legkisebb Görögországban volt a drágulás, 27,2 százalékos.

Az unió egészében 35,7 százalékkal nőtt az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 15 év alatt.

Bár Magyarországon is igen jelentősen, 46 százalékkal drágultak az alkoholtartalmú italok, de ebben már nem vagyunk listavezetők. E termékek fogyasztói árai 2005 és 2020 között Észtországban megduplázódtak, de legalább kétharmadával emelkedtek még Bulgáriában, Lettországban és Litvániában is. Ciprusban enyhe, Írországban pedig 11,4 százalékos árcsökkenés volt.

Alacsonyabb árszint Kelet-Közép-Európában

A jelentős különbségek ellenére  a fogyasztói árak földrajzi mintázata még mindig jelen van az élelmiszerek árában. Kelet-Közép-Európában, Spanyolországban és Portugáliában az uniós átlag alatti volt az árszint, míg a nyugati, az északi  és a fennmaradó déli tagállamokban afölötti. A különbségek igen látványosak.

Romániában az élelmiszerár 65,3, míg Dániában 128,9 százaléka az uniós átlagnak.

Az alkoholos italok ára csak néhány tagállamban maradt az uniós élelmiszerárszint alatt 2020-ban, így Magyarországon is, méghozzá itt a legalacsonyabb volt. Rajtunk kívül Ausztriában, Romániában, Németországban, Lengyelországban, Olaszországban, Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában, Spanyolországban és Hollandiában volt az említett átlag alatt. Az élelmiszer Izlandon (269 százalék), Finnországban (215 százalék) és Írországban (201,5 százalék) volt a legdrágább. Alkoholt nem tartalmazó italok esetében szintén az EU átlag alatti árszintű országok között volt Magyarország Romániával,Olaszországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Németországgal együtt.

Az élelmezési szegénység Bulgáriában a legrosszabb, de nálunk se jó a helyzet

Az Eurostat megvizsgálta az élelmezési szegénység mértékét is, azaz, hogy mekkora szegénység mellett képtelen egy háztartásban húst, csirkét, halat, vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét legalább minden második nap megvásárolni.  Bulgáriában különösen magas volt az élelmiszerszegénység aránya 2019-ben, 27,6 százalékos, míg a második legrosszabb helyen álló Romániában 14,2 százalékos.

Románia után azonban Magyarország jön az élelmezési szegénység listáján, 13 százalékkal. Uniós szinten minden tizenötödik embert sújt az élelmezési szegénység.

Az élelmiszer szegénység legalacsonyabb értékeit Cipruson, Írországban, Svédországban és Dániában mérték. Leginkább a 65 évesnél idősebb uniós polgárok érintettek, az ő 8,1 százalékuk számít élelmezési szempontból szegénynek.