Románia fegyverkezik és készül a még nagyobb menekülthullámra

Románia az elsők között ítélte el – és nevezte a nemzetközi jog súlyos megsértésének – a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Moszkva általi elismerését, majd az Ukrajna ellen indított orosz háborút. Klaus Iohannis államfő „felelőtlen viselkedésnek” titulálta a Romániával szomszédos Ukrajna megtámadását, amely szerinte aláaknázza a nemzetközi kapcsolatok alapjait, és a nemzetközi jogrendet. Az elnök – akinek a neve nemrég ismét felmerült a NATO főtitkári tisztségének leendő várományosai között – teljes szolidaritásáról biztosította Kijevet, egyúttal a katonai agresszió azonnali feltétel nélküli leállítására és az orosz csapatok kivonására szólított fel.

A közel két évtizede erőteljes atlantista útvonalra lépett Bukarest hosszú ideje hűvös viszonyt ápol Moszkvával, amely a maga részéről többször kifejezte tiltakozását amiatt, hogy Románia egyik déli katonai bázisán helyezték el az amerikai rakétapajzs elemeit. 

Az elmúlt években átfogó, több milliárd eurós fegyverkezési programot végrehajtó román vezetés ugyanakkor az orosz-ukrán háború kirobbanása óta minden lehetőséget kihasznál az ország biztonságának, katonai erejének növelése céljából. 

A Iohannis elnök által összehívott bukaresti legfelsőbb védelmi tanács két stratégiai célkitűzést fogalmazott meg, ezek egyike, hogy a védelemre fordított összeget a belföldi össztermék (GDP) 2 százalékáról 2,5 százalékára növelje a román állam. (Románia amúgy ugyancsak elsőként sietett eleget tenni annak idején Donald Trump volt amerikai elnök felszólításának, és a GDP 2 százalékára emelte a katonai kiadásokat).

Bukarest nem győzi hangsúlyozni, hogy az ukrajnai katonai konfliktus körülményei között szükség van a NATO keleti szárnyának alapos megerősítésére a Fekete-tenger térségében, ennek jegyében az országba folyamatosan érkeznek NATO-katonák, és hamarosan létrejön Romániában a szövetségesek állandó harccsoportja francia parancsnokság alatt. Bukarest másik célkitűzése az ország energiabiztonságának megteremtése, aminek egyik feltétele az orosz gázimporttól való teljes függetlenség elérése. Virgil Popescu energiaügyi miniszter épp a napokban Bakuban tartózkodik, ahol arról tárgyal azeri vezetőkkel, hogy Románia földgázt importálna Azerbajdzsánból.

A román kormány a napokban úgy döntött, hogy egy 3 millió eurós humanitárius segítségen kívül fegyvereket – kétezer golyóálló mellényt, ugyanennyi sisakokat, lőszert és katonai felszerelést – is küld bajba jutott szomszédjának. 

Románia határozottan támogatja az Oroszországgal szemben foganatosított európai uniós szankciókat is, ennek jegyében például kivonul a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC).

Az országba egyébként a háború kirobbanása óta folyamatosan érkeznek Ukrajnából a menekültek, számuk tegnapra elérte a 140 ezret, akiket először a határátkelőhelyeknél létesített táborokban fogadnak. 

Mintegy 90 ezren azonban tranzitországnak használja Romániát, innen utazott tovább (főleg Nyugat-Európába), ám néhány tízezren így is maradtak, eddig több mint ezren kértek menedékjogot. Az országban az állami intézményeken, önkormányzatokon, segélyszervezeteken kívül rengeteg civil megmozdult a menekültek megsegítése érdekében: sokan pénzt, élelmiszert, ruhát adományoznak, mások családokat fogadnak be, vállalkozók munkát ajánlanak, orvosok egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. 

A katonai és polgári kórházak készen állnak ukrán sebesültek fogadására, akik közül ketten – lőtt sebbel – már meg is érkeztek a dél-kelet-romániai Galac katonai kórházába. 

Tegnap különben Romániában egyeztetett az ukrajnai háborúról és a menekülthelyzetről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, valamint Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa; Bukarest jelezte, hogy az EU menekültügyi és migrációs alapjához fordult, valamint az Unió polgári védelmi mechanizmusát is aktiválta, hogy uniós pénzalapokat szerezzen a háború elől menekülők megsegítésére. Kormányzati források szerint a háború eszkalálódása esetén naponta legkevesebb 50 ezer menekült érkezhet Ukrajnából Romániába a következő időszakban.