A Világbank után az IMF szerint sem annyira rózsásak a gazdasági kilátások

A Nemzetközi Valutaalap szerint jelentősen romlottak a globális gazdaság 2022. évi kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta.

Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 3,6 százalékkal nő a januárban várt 4,4 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a szervezet.

Az IMF januárban még azzal számolt, hogy a globális gazdaság az idei második negyedévtől erősödik, mivel a koronavírus új változata, az omikron rövid hatású lesz. A korábbi várakozásokkal ellentétben a kilátások azonban jelentősen romlottak, nagyrészt Oroszország ukrajnai inváziója miatt, amely tragikus humanitárius válságot okoz Kelet-Európában, valamint azokra a szankciókra, amelyek célja a nyomásgyakorlás Oroszországra, hogy szüntesse be a háborút.

A közvetlen humanitárius hatásokon túlmenően a háború jelentősen visszafogja a globális fellendülést és tovább növeli az inflációt.

Tavaly 6,1 százalékkal nőtt a globális gazdaság.

A januári, 3,9 százalékos becsléséhez képest 3,3 százalékra rontotta a fejlett országok idei évi és 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkentette a jövő növekedésére vonatkozó várakozását a valutaalap. Az országcsoport hazai összterméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt tavaly.

Az euróövezetben a tavalyi 5,3 százalékos GDP-növekedés után idén 2,8 százalékos bővülést vár az IMF, 1,1 százalékponttal alacsonyabbat a januári prognózisban jelzettnél, 2023-ban pedig 2,3 százalékost az év elején becsült 2,5 százalék helyett.

Az idei németországi növekedési prognózisát 1,7 százalékponttal rontotta 2,1 százalék növekedésre az IMF, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra javította. A német GDP tavaly 2,8 százalékkal nőtt.

Az amerikai gazdaság sem kerülte el a becsült növekedés mérséklését, a januári 4 százalékról 3,7 százalékra, a jövő évit pedig ugyancsak 0,3 százalékponttal, 2,3 százalékra vágta vissza a Nemzetközi Valutaalap. Az amerikai GDP tavaly 5,7 százalékkal nőtt.

A fejlődő országokban 3,8 százalékos növekedést vár az idén az IMF és 4,4 százalékost jövőre. Az idei prognózist 1 százalékponttal, a jövő évi 0,3 százalékponttal rontották a jelentés összeállítói. Az országcsoport GDP-je 6,8 százalékkal bővült tavaly.

Kína idei növekedési előrejelzését 0,4 százalékponttal, 4,4 százalékra, a jövő évit 0,1 százalékponttal, 5,1 százalékra rontotta az IMF. Kína gazdasága tavaly 8,1 százalékkal nőtt.

India gazdasági növekedési is kisebb lehet a januárban vártnál, de a bővülés csaknem a duplája lesz így is a kínainak. Az idei indiai GDP-növekedési kilátást 0,8 százalékponttal 8,2 százalékra, a jövő évi 0,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkentette az IMF, miután a tavalyi növekedés 8,9 százalék volt.  

Ebbe az országcsoportba tartozik Oroszország, amelynek a GDP-je idén 8,5 százalékkal zsugorodhat a januárban várt 2,8 százalék növekedés helyett, jövőre pedig 2,3 százalék lehet a gazdasági visszaesés a januárban becsült 2,1 százalék bővülést követően. Az orosz GDP tavaly 4,7 százalékkal nőtt.

A világkereskedelmi forgalom tavaly 10,1 százalékkal bővült, az idén az IMF prognózisa szerint 5 százalékkal, jövőre 4,4 százalékkal nő. Az idei forgalom 1 százalékpontos, a jövő évi pedig 0,5 százalékpontos rontás a januári becsléshez képest.

A Brent, a Dubai Fateh, és az amerikai WTI nyersolaj árának átlaga 69,07 dollár volt tavaly. Az idén 106,83 dollár, jövőre pedig 92,63 dollár lehet az IMF szerint.

Inflációs várakozások

Az IMF a fejlett országokban 5,7 százalékos inflációt vár az idén és 2,5 százalékost jövőre. Az idei inflációs előrejelzését 1,8 százalékponttal, a jövő évit 0,4 százalékponttal módosították felfelé. Az euróövezetben idén 5,3, jövőre 2,3 százalék, Japánban az idén 1 százalék, jövőre 0,8 százalék, az Egyesült Államokba pedig idén 7,7 százalék, jövőre 2,9 százalékos inflációra számít az IMF.

A fejlődő országokban az idén 8,7 százalékos, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 2,8 százalékponttal, jövőre 1,8 százalékponttal magasabbra a januárban jelzettnél.

Tavaly a fejlett országokban 3,1 százakkal, a fejlődő országokban 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.