Élelmezési válsággal néz szembe a világ az ENSZ szerint

A világ több évre szóló élelmezési válsággal néz szembe, mivel az ukrajnai háború megszakítja a mezőgazdasági termelést, és felfelé hajtja az alapvető termények világpiaci árát – jelentette ki kedden tartott virtuális sajtókonferenciáján David Beasley, az ENSZ római székhelyű Élelmezési Világprogramjának (WFP) vezérigazgatója.

Beasley a sajtótájékoztatót azt követően tartotta meg, hogy francia és uniós tisztségviselők Rómában egyeztettek egy egyezményről, amely az élelemiszerellátás biztonságát hivatott szavatolni. 

A tájékoztatón a vezérigazgató – aki egyébként korábban Dél-Karolina republikánus kormányzója volt – kifejtette, hogy 8-9 milliárd dollárra lenne szüksége, hogy megbirkózzék a globális élelmiszerválsággal. Mint mondta: jelenleg mintegy 280 millió embert fenyeget éhínség. „Ez az egész világ gondja” – szögezte le. „Nincs idő halogatásra” – fogalmazott hozzászólásában Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy a világ országainak össze kell fogniuk a globális élelmiszerválság megoldására. 

A virtuális konferencia után a WFP közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy

az ukrajnai háború tovább mélyíti az élelmiszerválságot, mivel megszakítja a mezőgazdasági termelést, és megnöveli az alapvető termények világpiaci árát. 

A nyugati országok súlyos gazdasági szankciókat rendeltek el Oroszországgal és a vele szövetséges Fehéroroszországgal szemben a február 24-én megindított ukrajnai háború miatt. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden Oroszországban a többi között arról beszélt, hogy a nyugati országok az éhínség elkerülése érdekében kénytelenek lesznek Oroszországból és Fehéroroszországból műtrágyát importálni az általuk bevezetett büntetőintézkedések ellenére. 

Az Európai Unió május 8-án hatályba lépő ötödik szankciós csomagja egyebek között megtiltja európai vállalkozásoknak orosz műtrágya behozatalát. Az amerikai kormány már 2021 augusztusában szankciós listára helyezett több fehérorosz céget, köztük a szalihorszki Belaruszkalijt, amely a világ káliumalapú műtrágya-termelésének több mint 15 százalékát adja. Az amerikai szankciókat 2021 decemberében kiterjesztették a káliumalapú fehérorosz műtrágyák exportjával foglalkozó BKK cégre is. 

Az EU ugyanakkor nem helyezte tiltólistára sem a Belaruszkalijt, sem a BKK-t, de betiltotta káliumklorid behozatalát Fehéroroszországból. Litvánia pedig felfüggesztette területén keresztül a fehéroroszországi káliumalapú műtrágyák tranzitját.