A Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség információira épülő beszámolók szerint a berlini védelmi minisztérium támogatja a német védelmi ipar egyik legnagyobb szereplője, a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet.
Hozzátették, hogy
az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert, ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.
A német hadsereg az 1980-as évektől kezdődően egészen 2010-ig használta az ukránoknak most felajánlott tankokat (németül flakpanzereket, azaz repülőgép elhárító páncélozott járműveket), amelyek addig a Bundeswehr légvédelmének fontos elemei voltak; elsősorban az alacsonyan szálló szovjet repülőgépek és helikopterek hatástalanítására tervezték. Azóta ezeket leváltották a Wiesel típusú páncélozott járművekre, a leselejtezett tankokat pedig a KMW raktáraiban tárolták. Korábban Hollandiában is használták a Gepardokat, de a holland hadsereg is lecserélte már a páncélosokat az újabb GTK Boxerekre.
A Krauss-Maffei Wegmann hetek óta igyekszik előmozdítani a raktáraiban porosodó páncélosok ukrajnai exportját, amelyet nemcsak az hátráltatott eddig, hogy a legnagyobb német kormánypártban, a szociáldemokratáknál (SPD) sokan ellenzik Ukrajna támogatását úgynevezett nehézfegyverekkel, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert több mint egy évtizede nem használják már, így lőszer is alig van hozzá.
Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung, példaként említve Brazíliát. A Gepardokat a NATO-tagországok közül már csak Románia használja, de Brazília mellett Jordánia hadseregében is megtalálhatók (ők a leselejtezett holland modelleket vették meg). Korábban Hollandia mellett Belgium hadseregében is fontos szerepet töltöttek be ezek a páncélosok, amelyekből több mint ötszázat gyártottak a nyolcvanas évek óta.
A mintegy 47 tonnás Gepardoknak három fős személyzet üzemelteti. Az önjáró lövegekre két 35 milliméteres automata ágyút szereltek, amelyek egyenként 550 lövést tudtak leadni percenként. Az ágyúk 3500 méterig nagy pontossággal képesek eltalálni a célt.
A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő hétfői berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.
Gyorsan dönt Berlin a Rheinmetall ukrajnai fegyverszállításáról |
Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után. Az exportügyletekhez be kell szerezni a kancellárból és a kormány több miniszteréből álló úgynevezett szövetségi biztonsági tanács hozzájárulását. A testület zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, még az ülések napirendje is szigorúan titkos, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl a hadiipari ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.
A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Olaf Scholz azonban figyelmeztetett: azzal, hogy Németország nehézfegyvereket küld Ukrajnának egy atomháborút kockáztat.
A német kancellár szerint reális veszély az atomháborúOlaf Scholz a Der Spiegelnek adott interjújában beszélt arról, mindent meg kell tenni, hogy a világ elkerülje az atomfegyverek bevetését. |
A német kormány azt is elhatározta, hogy létrehoz egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben. A nehézfegyverek exportjának engedélyezése sajtóértesülések szerint a hetek óta erősödő bel- és külpolitikai nyomás eredménye, bejelentése kedden várható a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Kaiserslautern térségében fekvő Ramstein amerikai légi támaszponton, ahol Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter meghívására harmincnál is több ország képviselői tárgyalnak arról, hogy miként lehetne még inkább támogatni az Oroszország ellen védekező ukrán erőket.
Közel negyven ország találkozik Németországban - Lavrov szerint a NATO háborút folytat Oroszországgal szemben |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.