Ragaszkodik az erőteljes monetáris lazítás politikájához Kuroda Haruhiko, hogy ezzel ösztönözze a gazdasági kilábalást a pandémiából. A Bank of Japan (BoJ) kormányzója hétfői parlament előtti felszólalásában elhárított minden, a jelenlegi irányvonaltól eltérő javaslatot, s úgy látja, hogy a BoJ szándéka ellenére viharos tempóban gyengülő jen rövidesen visszanyeri régi formáját.
Egy dollárért ma 127 jent kérnek, míg szakértők szerint a 120-as szint az optimális az exportorientált japán gazdaság egészséges működéséhez. Május elején a jen két évtizedes mélypontra, a 131-es szint fölé fölé gyengült a dollárral szemben, ami az importált infláción keresztül már a megélhetési költségek gyors növekedésével fenyeget.
Kuroda elhessegette azokat a feltételezéseket, hogy a BoJ ultralaza monetáris politikájának köze lett volna a jen mélyrepüléséhez, a hatás a tengerentúlról érkezett, a amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorításai és kamatemelései erősítették a dollárt gyakorlatilag valamennyi fő devizapárban.
A globális bizonytalanság pedig egy időre hordónként 130 dollár fölé lökte az olaj világpiaci árát, ami az energiahordozóból importra szoruló Japán számára sorscsapással ért fel. Ezzel párhuzamosan a dollárelszámolású nyersanyagárak is világgá mentek, ez vezetett ahhoz, hogy a friss élelmiszerektől szűrt, de az olajtermékeket tartalmazó 12 havi japán maginfláció hétéves csúcsra, 2,1 százalékra emelkedett áprilisban. Ebben a nyersanyagok „felelőssége” 75, a jen gyengülése pedig 25 százalékos Kuroda meglátása szerint.
A rekordmagas infláció, az év elején még a megszokottnál dinamikusabb lakossági fogyasztás megtorpanása és a kínai Covid-járvány kezelésében alkalmazott zéró tolerancia negatív gazdasági hatásai miatt a japán növekedés a korábban vártnál lassabb ütemű lesz a folyó negyedévben – ez a summázata a Reuters által 28 közgazdász körében végzett friss felmérésének.
A magas és több esetben nehezebben beszerezhető nyersanyagok drágulása, valamint a kínai termelés visszaesése a szoros beszállítói kapcsolatok miatt a japán feldolgozóipar teljesítményét is lehúzza. A megkérdezettek 70 százaléka szerint azonban marad annyi lendület a japán gazdaságban, hogy a folyó negyedévben elérje a pandémia előtti, 2019 végi teljesítményét.
A konszenzus szerint a világ harmadik legnagyobb gazdasága az előző, 5,1-es bővülést előrevetítő áprilisi prognózissal szemben csak 4,5 százalékkal magasabb GDP-t produkál az egy évvel korábbinál. Az áprilistól jövő márciusig tartó költségvetési évben a japán gazdaság 2,3 százalékkal növekedhet, míg a 2023-as üzleti évben már csak másféllel.
A maginfláció a konszenzus szerint az idén 2, jövőre 0,9 százalékos lehet Japánban. Csunoda Takumi, a Sinkin kutatóintézet vezető közgazdásza arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyersanyagok további drágulása jelentősen rontja a fejlődés motorját képező feldolgozóipar profittermelő képességét, mivel a költségeik növekedését nem tudják teljes mértékben beépíteni az áraikba, mert ezzel a saját termékeik iránti keresletet csökkentenék.
Beszállítási gondok a Toyotánál
A Toyota az alkatrészhiány miatt a tervezett 750 ezer helyett csak 692 ezer autót gyártott áprilisban, 9,1 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel ezelőtt. Globális értékesítése 11,1 százalékkal, 764 ezerre esett vissza. A világ legnagyobb járműgyártója szerint kérdéses lehet az idei 9,7 milliós gyártási tervük teljesíthetősége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.