BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassabb tempóra vált a japán gazdaság

A folyó negyedévet a vártnál szerényebb, 4,5 százalékos bővüléssel zárhatja a japán gazdaság, amelynek élénkítésében továbbra is számíthatnak a jegybank ultralaza monetáris politikájára.

Ragaszkodik az erőteljes monetáris lazítás politikájához Kuroda Haruhiko, hogy ezzel ösztönözze a gazdasági kilábalást a pandémiából. A Bank of Japan (BoJ) kormányzója hétfői parlament előtti felszólalásában elhárított minden, a jelenlegi irányvonaltól eltérő javaslatot, s úgy látja, hogy a BoJ szándéka ellenére viharos tempóban gyengülő jen rövidesen visszanyeri régi formáját. 

1240893352 Bank of Japan Governor Haruhiko Kuroda delivers a speech for an online event from the central bank's headquarters in Tokyo on May 25, 2022. (Photo by Kyodo News via Getty Images)
Kurida Haruhiko, a Bank of Japan kormányzója szerint az ultralaza monetáris politika fenntartása elengedhetetlen a gazdasági növekedés felpörgetéséhez
Fotó: Kyodo News via Getty Images

Egy dollárért ma 127 jent kérnek, míg szakértők szerint a 120-as szint az optimális az exportorientált japán gazdaság egészséges működéséhez. Május elején a jen két évtizedes mélypontra, a 131-es szint fölé fölé gyengült a dollárral szemben, ami az importált infláción keresztül már a megélhetési költségek gyors növekedésével fenyeget. 

Kuroda elhessegette azokat a feltételezéseket, hogy a BoJ ultralaza monetáris politikájának köze lett volna a jen mélyrepüléséhez, a hatás a tengerentúlról érkezett, a amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorításai és kamatemelései erősítették a dollárt gyakorlatilag valamennyi fő devizapárban. 

A globális bizonytalanság pedig egy időre hordónként 130 dollár fölé lökte az olaj világpiaci árát, ami az energiahordozóból importra szoruló Japán számára sorscsapással ért fel. Ezzel párhuzamosan a dollárelszámolású nyersanyagárak is világgá mentek, ez vezetett ahhoz, hogy a friss élelmiszerektől szűrt, de az olajtermékeket tartalmazó 12 havi japán maginfláció hétéves csúcsra, 2,1 százalékra emelkedett áprilisban. Ebben a nyersanyagok „felelőssége” 75, a jen gyengülése pedig 25 százalékos Kuroda meglátása szerint.

A rekordmagas infláció, az év elején még a megszokottnál dinamikusabb lakossági fogyasztás megtorpanása és a kínai Covid-járvány kezelésében alkalmazott zéró tolerancia negatív gazdasági hatásai miatt a japán növekedés a korábban vártnál lassabb ütemű lesz a folyó negyedévben – ez a summázata a Reuters által 28 közgazdász körében végzett friss felmérésének. 

A magas és több esetben nehezebben beszerezhető nyersanyagok drágulása, valamint a kínai termelés visszaesése a szoros beszállítói kapcsolatok miatt a japán feldolgozóipar teljesítményét is lehúzza. A megkérdezettek 70 százaléka szerint azonban marad annyi lendület a japán gazdaságban, hogy a folyó negyedévben elérje a pandémia előtti, 2019 végi teljesítményét. 

A konszenzus szerint a világ harmadik legnagyobb gazdasága az előző, 5,1-es bővülést előrevetítő áprilisi prognózissal szemben csak 4,5 százalékkal magasabb GDP-t produkál az egy évvel korábbinál. Az áprilistól jövő márciusig tartó költségvetési évben a japán gazdaság 2,3 százalékkal növekedhet, míg a 2023-as üzleti évben már csak másféllel. 

A maginfláció a konszenzus szerint az idén 2, jövőre 0,9 százalékos lehet Japánban. Csunoda Takumi, a Sinkin kutatóintézet vezető közgazdásza arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyersanyagok további drágulása jelentősen rontja a fejlődés motorját képező feldolgozóipar profittermelő képességét, mivel a költségeik növekedését nem tudják teljes mértékben beépíteni az áraikba, mert ezzel a saját termékeik iránti keresletet csökkentenék.


                                                                        Beszállítási gondok a Toyotánál 

Employees of Toyota Motors assemble the FCV "Mirai" on the assembly line during the vehicle's line off ceremony at the Motomachi factory in Toyota city, Aichi prefecture on February 24, 2015. The world's biggest carmaker plans to produce 700 units of the four-door Mirai sedan -- powered by hydrogen and emitting nothing but water vapour from its tailpipe -- by the end of December. AFP PHOTO / TOSHIFUMI KITAMURA (Photo by Toshifumi KITAMURA / AFP)
Fotó: TOSHIFUMI KITAMURA / AFP

A Toyota az alkatrészhiány miatt a tervezett 750 ezer helyett csak 692 ezer autót gyártott áprilisban, 9,1 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel ezelőtt. Globális értékesítése 11,1 százalékkal, 764 ezerre esett vissza. A világ legnagyobb járműgyártója szerint kérdéses lehet az idei 9,7 milliós gyártási tervük teljesíthetősége.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.