Drasztikusan drágulnak a horvát termőföldek

Nehéz helyzetben vannak azok a horvát mezőgazdászok, akik most szeretnének maguknak termőföldet vásárolni az ország éléskamrájának is nevezett Szlavóniában, a földek ára ugyanis meredeken emelkedett az elmúlt években. Egy hektár, jóminőségű szántóföldért napjainkban akár 15 ezer eurót, azaz hozzávetőlegesen 6 millió forintot is elkérnek a horvát földbirtokosok, de egy ugyanekkora, rosszabb termőképességű parcella ára sem sokkal olcsóbb. 

Ez 25 százalékkal több az elmúlt év azonos időszakához képest és duplája a tíz évvel ezelőtti áraknak. A drágulás legfőbb oka abban rejlik, hogy Szlavóniában alig van eladó földterület, a kereslet viszont nagy, a meghirdetett parcellák
órák alatt elkelnek, ez pedig árfelhajtóerővel bír, de az infláció és az élelmiszerek drágulása is felfelé tolja a hektárok értékét. Horvátországban 2023-ban jár le a földvásárlási moratórium a külföldiek számára, ezért a horvát mezőgazdászok többsége tart attól, hogy ez tovább növeli majd az árakat.
 

Jelenleg ugyanis csak szigorú szabályok mellett vehetnek külföldiek horvát termőföldet. A zágrábi mezőgazdasági tárca viszont úgy véli, hogy a moratórium megszűnése jót tesz majd a gazdaságnak, mert az ösztönzi a piaci versenyt ezért nem tartanak a következményektől, de ha úgy érzik, hogy szükséges akkor természetesen be fognak avatkozni. A kemény piaci verseny azoknak a dolgát nehezíti meg leginkább, akik most szeretnének belevágni a mezőgazdaságba, mert ilyen árak mellett szinte esélyük sincs jelentősebb földterületekhez jutni. Számukra egyedüli mentsvárként a kertészet és a gyümölcsészet maradt, ezekhez ugyanis a kisebb területek elegendőek. Az egy hektár alatti földdarabok ráadásul jellemzően aránytalanul olcsóbbak is, mivel a nagy gépekkel dolgozó gazdák egyszerűen nem férnek el a kis parcellákon, ezért azok iránt nem is tolonganak a tőkeerős
felvásárlók. 

Horvátországban egyébként mintegy 1 566 000 hektárnyi termőföldet művelnek a gazdák, ezeknek a túlnyomó többsége pedig szántó.