Így emelne gátat az orosz olaj árának Amerika

Folynak a tárgyalások arról, hogy hogyan lehetne elérni az orosz olaj árának hordónként 40 és 60 dollár közötti szinten történő korlátozásával kapcsolatban – írja a Bloomberg.

A feladat nem egyszerű, hiszen az olaj árának eheti zuhanása ellenére a nyersanyagért még mindig 100 dollár körüli összeget adnak a világpiacon, miközben az orosz források eltűnése ezt egyes források szerint akár 200 dollárnál is magasabb olajárat eredményezhet.

A németországi G7 találkozón a vezetők abban állapodtak meg, hogy 

megvizsgálják, lehetséges-e a szállítási és biztosítási szolgáltatások korlátozásával plafont emelni az orosz olaj ára fölé, 

mely jelenleg hordónként 80 dollár körüli áron mozoghat, a diszkont mértéke tehát csökkent a háború kitörését követő időszakot jellenző 30 százalékról mintegy 20 százalékra.

A tervek szerint a meghatározott érték fölötti áron értékesített olaj szállítása és biztosítása lenne tiltott. A 40-60 dollár közötti szintet pedig a lehetséges termelési költségek és a háborút megelőző árak közötti tartomány alapján határozták meg. A Biden-kormány ugyanakkor úgy gondolja, hogy a hordónként 40 dolláros szint túl alacsony lehet, hiszen bár a cél az orosz bevételek korlátozása, 

a rosszul végrehajtott lépések rendkívüli mértékű áremelkedést hozhatnak maguk után. 

Az Egyesült Államok ezért mindeddig tartózkodott a másodlagos szankciók kivetésétől, mely több európai országot is aggodalommal tölt el.

Az amerikai kormány tisztviselői hetente többször összegyűlnek az ársapka valóra váltását célzó tervek megvitatása céljából, ám noha az a G7 találkozó kommünikéjében is szerepet kap az elképzelés, sokan szkeptikusak annak lehetőségében. A terv ugyanis számos akadályba ütközik, melyek között szerepel az, hogy az Európai Uniónak változtatnia kellene a június elején bejelentett szankcióin. Tekintve, hogy ehhez egyhangú döntés szükséges, ez nem feltétlenül egyszerű, hiszen az ársapka életbe léptetéséhez a télen életbe lépő szállítási és biztosítási tilalomhoz kellene kivételeket rendelni.

Az Egyesült Államok azon aggódik, hogy az EU jelenleg elfogadott terveinek élesedése akár hordónként 185 dollárig is emelheti az energiahordozó árát. 

Az olajszállításokkal kapcsolatos biztosítások túlnyomó többségét az EU és Nagy-Britannia adja, így Oroszország számára is gondot okozna, ha ezekhez a szolgáltatásokhoz nem férne hozzá.

A G7 és az EU ugyan már most is az orosz olaj kivezetésén dolgozik, ám Moszkva – ég ha kedvezményes áron is – továbbra is képes vevőket találni, így még mindig napi 600 millió dollárnyi bevételre számíthat az olajkereskedelemből. A májusig tartó három hónap alatt Kína duplázta vásárlásait az orosz eredetű olajból, földgázból és szénből, miközben India ezen időszak alatt 5,1 milliárd dollárért vásárolt, a tavalyinál több mint ötször nagyobb összegben.

Ahhoz, hogy az ársapka terve működjön, a résztvevőket érdekeltté kell tenni, köztük van Oroszország is. Túl alacsony árak mellett megszűnhet az orsz kivitel, ami globális recesszióhoz és elszabaduló árakhoz vezethet. Kérdéses továbbá az intézkedések kikényszerítése is: a lehetőségek között az előírtnál drágább olajat szállító cégek korlátozása és a tranzakciókat lebonyolító bankok és pénzintézetket szankcionálása szerepel.

Az orosz bevételek mérséklésének lehetséges módja lehet ugyan a piac elárasztása a nyersanyaggal, ám a stratégiai olajtartalékok piacra dobása után ez a termelés radikális növelését kívánná, miközben a globális tartalékkapacitás rendkívül alacsony, új kapacitások megnyitása pedig időigényes és a klímacélokkal is ellentétes folyamat.