Rendkívüli kamatemelésről dönt a monetáris tanács

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén határoz az alapkamat és az egyhetes betéti kamat ismételt összezárásáról. 

Június végén tartott kamatmeghatározó ülésén a monetáris tanács 185 bázisponttal 7,75 százalékosra emelte a jegybanki alapkamatot, hogy tavaly november óta ismét azonos szintre kerüljön az egyhetes betét kamatával. 

A múlt csütörtökön azonban az egyhetes betétet 200 bázisponttal magasabban, 9,75 százalékon hirdette meg az MNB arra reagálva, hogy előző nap újabb rekordmélységekbe gyengült a forint: 

az euró árfolyama csaknem 417 forintra, a dolláré majdnem 410 forintra, a svájci frank pedig 421 forint fölé emelkedett. 

Virág Barnabás, az MNB alelnöke verbális intervenciónak tekinthető megszólalásával már előző nap bejelentette, hogy az egyhetes betéti kamat emelésével fog a jegybank reagálni a piaci fejleményekre. 

Szavai hatására a forint árfolyama 1-1,5 százalékkal erősödött, annyira, hogy amikor az egyhetes betét meghirdetésére csütörtökön ténylegesen sor került, már nem következett be érdemi elmozdulás. A megemelt kamattal pedig a lejáratnál 2297 milliárd forinttal többet, 9560 milliárd forint betétet sikerült bevonzani. 

Az alapkamat emelésével párhuzamosan a monetáris tanács dönt a kamatfolyosóról, amely a jelenlegivel egyező 300 bázispont szélességét feltételezve 12,25 százalékosra emelné a látra szóló és az egyhetes fedezett hitel kamatát, amivel a mostani 50 bázispontról 250 pontra nő a jegybank mozgástere.