Viszály robbant ki a szállodaipar és az Airbnb között Görögországban

Újra viszály robbant ki a szállodaipar és a rövid távra bérbe adó ingatlanok tulajdonosai között Görögországban. Az ok ezúttal a Turizmus mindenkinek államilag támogatott üdülési program, amelynek a költségvetése mintegy 31 millió euró. 

A szállodaipar ellenzi, hogy a programban részt vehessenek az olyan platformokon keresztül elérhető szállások, mint az Airbnb-n hirdetett helyek. 

A görög szálloda- és szállásszövetségek szerint a döntés tisztességtelen piaci feltételeket teremt, és ismételten felszólították a kormányt, hogy tegyen azonnali lépéseket és szabályozza a rövid távra kiadó szállásokat. Ezenkívül kérik, hogy az adózás átláthatósága mellett az Airbnb típusú szálláshelyekre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a szállodákra biztonsági, tisztasági és munkajogi szempontból is.

Ha a görög állam be akarja vonni a rövid távú bérlést az ország turisztikai termékébe, először világos szabályozási keretet kell megfogalmaznia, amely kizárja annak a lehetőségét, hogy a rövid távú bérbeadás leple alatt működő illegális szálláshelyek működjenek– mondta a Görög Szállodaüzemeltetők Szövetségének elnöke, Grigórisz Tásziosz.

Az elmúlt évtizedben gombamód szaporodtak az Airbnb-k Görögország-szerte, kezdetben a válság sújtotta görögök megélhetési módjaként, majd mára már vannak olyan városrészek például Athénban is, amelyek kizárólag rövid távú bérbeadásra szánt területekké váltak. Az idén márciusban az airbnbs foglalások száma 232 százalékkal nőtt a nyári időszakban, ezzel a mediterrán ország áll az élen Európában az általános foglalási teljesítmény tekintetében.

Tásziosz szerint a szállodák meghatározott jogszabályok alapján működnek, meghatározott engedélyeket kell kapniuk és meg kell felelniük bizonyos előírásoknak, amelyeket szigorúan ellenőriznek, hogy működni tudjanak. Így ha a kevésbé felügyelt Airbnb-lakások piaca is bekerül a támogatási programba, az az elnök szerint a legálisan engedélyezett vállalkozások rovására irányuló tisztességtelen versenyt jelentené. Hozzátette azt is, hogy ki kell alakítani olyan jogszabályi keretet, amelyek biztosítja a szolgáltatások minőségét, a higiéniát és a biztonságot, valamint a törvényes engedéllyel működő vállalkozásokhoz hasonló adózási kötelezettségeket.

Hasonlóképpen vélekedik a Görög Turisztikai Szállásadók Szövetsége is, amely több mint 33 ezer kisebb szálláshelyet képvisel. Úgy látják, az Airbnb-k támogatása a program keretében rendkívül igazságtalan, mivel így jutalmazzák azokat a rövid távú bérleteket, amelyekre amúgy semmilyen jogszabályi keret nem vonatkozik, nincsenek biztonsági előírások és nem is terhelik olyan adózási kötelezettségek őket, mint a legális turisztikai szálláshely-szolgáltatókat. A szövetség így az idegenforgalmi minisztériumhoz fordult, hogy vagy fontolják újra a rövid távú bérletek bevonását a Turizmus mindenkinek programba, vagy írják elő, hogy ezen bérleti helyeknek is ugyanolyan feltételekkel kell működniük, mint a többi vendéglátó létesítménynek.

Mindeközben megtalálták a megoldást az energiaválságra és a fagyos télre is

A viszály ellenére meglehetősen jól teljesít a görög turisztikai szektor, a hatóságok várakozásai szerint csak augusztus első hetében csaknem egymillió turista érkezik az ország repülőtereire. Júliusban pedig a beérkező nemzetközi járatok száma már meghaladta a heti 950 ezret – ismertette Vaszílisz Kikíliasz turisztikai miniszter, majd hozzátette, hogy a májusi szálláshelyforgalom is nőtt, meghaladta a félmilliárd eurót, ami 26 millió euróval több, mint 2019 májusában, a járványidőszak előtt. Emellett a vendéglátóipari vállalkozások forgalma is 40 millió euróval emelkedett 2019 azonos időszakához képest.

„Ezek a számok a gyakorlatban azt mutatják, hogy a turizmusból származó pénz közvetlenül a reálgazdaságba áramlik. Ez nagyon fontos az átlagos görög vállalkozások, az ágazatban dolgozó munkavállalók és mindazon szakmák támogatása érdekében, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak az idegenforgalomhoz” – mutatott rá a miniszter.

Elmondása szerint a mostani egyik legfőbb cél, hogy meg tudják hosszabbítani a turisztikai szezont, így a miniszter felhívta a skandinávok és a németek figyelmét, hogy ha az energiaválság miatti kemény telet Görögországban szeretnék tölteni, 

enyhe klímával, kiépített szállodaparkokkal, megfelelő egészségügyi ellátással és minőségi infrastruktúrával, akkor várják őket, majd hozzátette:

Olyan turistákról van szó, akik egyébként is nálunk nyaralnak november végéig. Akkor miért ne tennék ezt a téli hónapok hátralévő részében is?