Bajban lesznek ősszel a franciák

Megadta az alaphangot az elkövetkező hónapokra Emmanuel Macron francia elnök, ismertette, milyen kihívásokra kell készülni az ősz beköszöntével. Nehéz dolga lesz a kormánynak, hiszen parlamenti többség hiányában kell végrehajtania a reformprogramját. Az ősz egyben Macron második mandátumának valódi kezdetét is jelenti, így döntő jelentőségű lesz, hogy képes-e lépéseket tenni a 2027-ig kitűzött célok felé: a teljes foglalkoztatottság elérése és az államháztartási hiány lecsökkentése a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá.

Idén még kontroll alatt tarthatják az inflációt, jövőre azonban utcára vonulhatnak a franciák

Amellett, hogy a különböző ellenzéki hangok is hallatni szeretnék majd a véleményüket a programokkal kapcsolatban, 

Júliusban 1985 óta nem látott szintre, 6,1 százalékra gyorsult az éves infláció az előző havi 5,8 százalékról. Az élelmiszerek 6,8 százalékkal emelkedtek, míg az energiaköltségek 28,5 százalékkal drágultak ez előző év azonos időszakához képest. Nem csoda, hogy a megugró árak már most is nyomást gyakorolnak a kormányra, így 

Többek között ársapkát vetettek ki az üzemanyagra és az elektromos áramra, és 3,5 százalékban korlátozták a bérleti díjak maximális növekedését. Emellett bejelentették, hogy 4 százalékkal emelnék a nyugdíjakat és más jóléti támogatásokat, a magáncégeket pedig arra ösztönözték, hogy évente legfeljebb 6000 euró körüli adómentes bónuszt kínáljanak alkalmazottaiknak.

ami számos közgazdász szerint veszélyes lehet. Mathieu Plane, az Observatoire Francais des Conjonctures Economiques (OFCE) közgazdásza úgy látja, hogy bár okos ötlet volt kiegészíteni az iskolakezdési támogatással az energiaárak támogatását, ám ha emelkedik az olaj ára, és a gázé is magas marad, félő, hogy az év végi leállítás miatt társadalmi megmozdulásokkal és elszabaduló inflációval kell számolniuk.

Ettől függetlenül egyelőre csak december végéig hatályosak az intézkedések, amit Bruno Le Maire gazdasági miniszter is megerősített: a segélycsomag csupán ideiglenes, amikor 2023-ban már mérséklődik az infláció, átcsoportosítják a forrásokat a leginkább rászorulóknak – nyilatkozta a Sud Ouest regionális lapnak augusztus 21-én adott interjújában.

Jövőre lelassulhat a gazdaság növekedése, veszélybe sodorva Macron terveit

Le Maire a segélyprogramtól várja a gazdasági stabilitást, amire a második negyedévben már nagyobb esélyt láttak a közgazdászok, hiszen az első negyedévi 0,2 százalékos zsugorodás után 0,5 százalékkal növekedett a GDP. Csakhogy a borús idők még visszatérhetnek, a szomszédos Németországban és az Egyesült Államokban is recesszió fenyegeti a gazdaságot, ezért is kiemelt jelentőségű, hogy meddig maradnak érvényben az intézkedések. A kormány a jövő évre 1,4 százalékos növekedést vár a 2022-es 2,5 százalék után, ami bár lassulást jelez, de jóval meghaladja az amerikai előrejelzéseket, amelyek 0,2 százalékos bővülést várnak jövőre.

A lassabb növekedés azonban alacsonyabb adóbevételeket és ennek következtében gyengébb államháztartást eredményez. Az OFCE úgy becsülte, hogy az 

Béremelést követel a baloldal, de egyelőre inkább az egyéb juttatásokon van a fókusz

a nyári parlamenti viták során a „csekkek és bónuszok” helyett, amelyek ideiglenesek, ellentétben a bérek növelésével.

Míg a versenyszférában a havi alapbérek indexe 1 százalékkal nőtt a második negyedévben, jóval elmaradva a fogyasztói árak emelkedésétől, a képviselők idén nyáron megszavazták a nyugdíjak, családi pótlékok és egyéb minimális szociális juttatások 4 százalékos emelését, ami mintegy 6,7 milliárd euró többletköltséget okoz. Bár a baloldali pártok szerint utcára vonulhatnak az emberek, a pénzügyminisztérium ettől nem tart. Már évek óta minden tanévkezdéskor társadalmi konfliktusokat jósol az ellenzék, de ez önmagában még nem okozott nagyobb társadalmi elégedetlenséget. 

Nagy lehet a nézetkülönbség a költségvetési vitában

Ezzel összefüggésben az őszi költségvetési maraton feszültségtelinek ígérkezik. A 2023-as költségvetési törvényjavaslat nem csupán Macron második ciklusának sarkalatos pontja, hanem az első fő kihívása is. Lévén, hogy nem szereztek többséget a parlamentben, októberig tárgyalásokat kell kezdeniük az ellenzékkel, és kénytelenek kompromisszumok árán megegyezni. Az ellenzéki pártok azonban ódzkodnak az együttműködéstől, mivel az elmúlt öt évben nem teljesültek a kéréseik, ráadásul a francia politikai hagyománytól idegen a kisebbségi kormányzás és annak külső támogatása. 

Kiadáscsökkentés helyett

A legfőbb kérdés a támogatáskeresésen túl a finanszírozás lesz. Miután idén több mint 40 milliárd eurót fordítottak a vásárlóerő támogatására, a Pénzügyminisztérium augusztusi előkészítő dokumentuma (az úgynevezett tiré a part) közel 15 milliárd eurós többletkiadást is mutat 2023-ban (az eredeti 2022-es költségvetési javaslathoz képest). Az összeget a különböző minisztériumoknak szánnák, hangsúlyt fektetve a foglalkoztatásra, a szuverén hatalomhoz kapcsolódó szektorokra (honvédelem, belügy, igazságügy, külügy) és az ökológiai átmenetre. 

A többletkiadás azonban ellentétes a stabilitási programmal, amely a kormány ötéves költségvetési előrejelzéseit tartalmazza az Európai Bizottság felé. A dokumentum szerint a közkiadások volumenét 0,6 százalékon tartanák 2024 és 2027 között, hogy 2027-ben 3 százalék alatti államháztartási hiányt érhessenek el (a 2023-as 5 százalékos helyett) – jegyzi meg a Le Monde magazin.