A korrupciós botrány csak tovább ront Olaf Scholz amúgy is katasztrofális helyzetén

Nem elég, hogy Olaf Scholz német kancellár számos fronton kihívásokkal szembesült az elmúlt hónapokban, még tanúskodnia is kellett az évszázad rablásaként is elhíresült „cum-ex” adócsalási botrány kezelésében vállalt szerepéről egy hamburgi parlamenti vizsgálóbizottság előtt. A több milliárd eurós adócsalás időszaka alatt Hamburg polgármestereként tevékenykedett, és bár tagadja, hogy tudomása lett volna a kétes ügyletekről, már maga a meghallgatás ténye is ront kancellári megítélésén. Olaf Scholz a meghallgatáson visszautasította a hamburgi polgármesterként elkövetett több milliárd eurós adócsalással kapcsolatos vádakat – számol be a hírről a Reuters.

Korábbi felmérések szerint, a kancellár népszerűsége elmarad a gazdasági és külügyminiszterektől, miközben

Összehasonlításképpen elődje, Angela Merkel 16 éves hivatali ideje alatt átlagosan az emberek 70 százaléka volt elégedett a munkájával. Ráadásul Scholz Szociáldemokrata Pártja (SPD) is visszacsúszott a harmadik helyre, az ellenzéki konzervatívok és a fiatalabb koalíciós partnerek, a Zöldek népszerűsége nőtt.

Bukóban a koalíció

Sőt, a német Bild bulvárlap által vasárnap közzétett felmérés, amelyet az INSA készített, a németek több mint 60 százaléka elégedetlen Olaf Scholz kancellár munkájával és az őt támogató koalícióval, amely magában foglalja a Szociáldemokrata Pártját (SPD, balközép), a Zöldeket (környezetvédők) és a Szabad Demokrata Pártot (FDP, liberális). A felmérés szerint a németek mindössze 25 százaléka elégedett Scholz kancellári munkájával.

Ha a kancellárt közvetlenül választották volna meg, Scholz a harmadik helyen végzett volna a szavazatok 18%-ával Robert Habeck gazdasági miniszter (25%) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU, ellenzéki) vezetője, Friedrich Merz (19%) után. A „közlekedési lámpának” becézett kormánykoalíció is bukóban van. A németek mindössze 27%-a elégedett a kormánnyal, és 65%-a elégedetlen.

Súlyos korrupciós vádak

Visszatérve a botrányhoz, a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatásáig a bankok és brókerházak egy szabályozási kiskaput kihasználva csaltak ki nagy összegű adóvisszatérítést, főként a német államtól. A törvények lehetővé tették, hogy úgy adják-vegyék az osztalékrészvényeket az osztalék kifizetés napján, hogy utólag lehetetlen legyen megmondani, az adott papír mikor cserélt gazdát utoljára osztalékkal (cum-dividend), és kinél landolt először osztalék nélkül (ex-dividend). Így több, az ügyletben részvevő fél is visszaigényelhette a tőkejövedelem után fizetendő adót, amelyet azonban csak egyikük fizetett be.

A bankokból, részvénykereskedőkből és ügyvédekből álló hálózat euró milliárdokat húzott ki az európai kincstárakból az osztalékadó-spekuláció révén. Az öt leginkább érintett ország legalább 62,9 milliárd dollárt veszített. 

Emellett Franciaországban például legalább 17 milliárd euró, Olaszországban 4,5 milliárd euró, Dániában 1,7 milliárd euró és Belgiumban 201 millió euró a becsült veszteség.

A helyzet akkor öltött igazán politikai dimenziót, amikor Hamburgban Scholz 2011-től 2018-ig tartó polgármestersége alatt a hatóságok nem igazán aktivizálták magukat, így a pénzügyminisztériumnak kellett behajtania a kicsalt több millió eurót a helyi Warburg magánbanktól. Bár a kancellár korábban már tagadta, hogy bármiképpen is segítette volna a bankot, meghallgatása során tisztáznia kell, miért volt mégis szükség a pénzügyminisztérium beavatkozására.

– nyilatkozta Scholz nemrég az újságíróknak.

Ám a közelmúltban újabb hírek jelentek meg, miszerint az ügyet vizsgáló bizottság felfedezett 200 ezer eurót Scholz szociáldemokrata pártjának egyik helyi politikusának széfjében. Scholz tagadta, hogy bármit tudott volna a készpénzről vagy annak eredetéről, ráadásul már nem is tartja a kapcsolatot az érintett törvényhozóval.

A kancellár tavaly már találkozott a hamburgi törvényhozókkal, és elismerte, hogy polgármesteri ideje találkozott a Warburg akkori társtulajdonosával, de azt mondta, hogy a részletekre nem emlékszik. Christian Olearius, a bank társtulajdonosa akkoriban azért lobbizott Hamburgban, hogy a város adóhatósága ne hajtsa be a bank cum-ex ügyletekből származó, mintegy 47 millió eurós adótartozását. Scholz tagadta, hogy bármiféleképpen beavatkozott volna az ügybe.

Bár a 3-1/2 órás pénteki meghallgatás nem adott új betekintést a "cum-ex" botrányba, az ügy elhúzódása azzal fenyeget, hogy aláássák a kancellárt, aki azért küzd, hogy összetartsa szétzilált koalícióját a nyilvánosság előtt, miközben egyre nagyobb az elégedetlenség a megugró energiaköltségek miatt.