Kedden egy második szivárgást is jelentettek az Északi Áramlat-1 vezetéken, a dán után ezúttal svéd vizekről. A kettő „nagyon közel van egymáshoz” a dániai Bornholm szigetétől északkeletre – tudatta a svéd tengerészeti hivatal (SMA). „Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy egyetlen hajó se menjen túl közel a helyszínhez” – mondta a Reutersnek az SMA szóvivője.
Az első szivárgást hétfőn észlelték ezen, valamint az Északi Áramlat-2 vezetéken, amelyeket német sajtóértesülések szerint a körülmények alapján kizárólag „célzott támadás” okozhatott. A szabotázs lehetőségét Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője sem zárja ki. A Kreml nagyon aggódik a helyzet miatt, ami azonnali vizsgálatot követel, mivel az „egész kontinens” energiabiztonságát veszélyezteti – jelentette ki.
A dán hatóságok azonnal felszólították a környéken hajózókat, hogy maradjanak öt tengeri mérföldes távolságra Bornholmtól, és az érintett európai országok illetékes szervei már vizsgálják is az egyelőre megmagyarázhatatlan szivárgások okait. A dán hadsereg egy videót is nyilvánosságra hozott a szivárgásról.
Egyik vezeték sem szállított éppen gázt az esemény bekövetkeztekor, de mindkettő nyomás alatt volt, és tartalmazott bizonyos mennyiséget az energiahordozóból. A szivárgások viszont egyértelműen hátráltatják a vezetékek esetleges elindítását, illetve újraindítását, és az aggodalmak hatására emelkedett is a gáz ára.
Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén októberi szállításra 184,5, novemberire pedig 203,1 euróra nőtt egy megawattórányi gáz ára, ami 11, illetve 13,85 eurós drágulást jelent. (Egy euró 407,4 forint).
A Gazprom egyelőre nem kommentálta a híreket. Kristoffer Bottzauw, a dán energiahivatal vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a gázvezetékek átszakadása rendkívül ritkán fordul elő. Marzec-Manser, az ICIS vezető gázipari elemzője sem tartja valószínűnek, hogy a három különböző helyen egyidejűleg jelentkező szivárgás véletlen egybeesés lenne, tekintve, hogy október 1-jén kezdődik a fűtési szezon, és kedden adják át az orosz vezetékeken átvezető vadonatúj Balti-vezetéket.
Ez mind további feszültséget okoz a piacon
– idézte Marzec-Mansert a Reuters. A kiszabadult gáz egyébként csupán a helyi környezetet és állatvilágot érinti, a klímára csak a levegőbe kerülő metán lenne káros hatással.
Mivel a két vezeték nem szállított gázt, az európai ellátás szempontjából most sokkal fontosabb a Balti-vezeték, amely szombaton kezdi meg működését. A Balti-vezeték a norvég földgázt az Északi-tengeren keresztül Dánia és Franciaország irányába szállító Europipe II-esről ágazik le, és Dániát keresztülszelve éri el Lengyelországot, de kiszolgálja a szomszédos államokat is.
Az előzetes tervek szerint az idén két-három milliárd köbméter gáz érkezett volna rajta, a teljes, évi tízmilliárd köbméteres kapacitást pedig 2023 elejére érték volna el. A Notes from Poland honlap beszámolója szerint azonban
a munkálatokat a vártnál gyorsabban végezték el, így a vezeték már november végén teljes kapacitással működhet, ami megkönnyíti Varsónak, hogy megszabaduljon az orosz energiahordozóktól.
Az állami tulajdonban lévő norvég Equinor tízéves megállapodást kötött a szintén állami tulajdonú lengyel PGNiG-vel évi 2,4 milliárd köbméternyi gáz szállításáról a vezetéken keresztül – ez a teljes lengyel gázfogyasztás 14 százalékát teszi ki. Összességében azonban a PGNiG jövőre már legalább 6,5 milliárd köbméter gázt vásárol Norvégiától.
A Balti-vezeték építését 2020-ban kezdték, a PAP hírügynökség beszámolója szerint a munkálatok legalább 1,6 milliárd euróba kerültek, amelyből mintegy 250 milliót vállalt magára az
