A Kreml sem zárja ki, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat vezetékeken – videó a szivárgásról

Kedden egy második szivárgást is jelentettek az Északi Áramlat-1 vezetéken, a dán után ezúttal svéd vizekről. A kettő „nagyon közel van egymáshoz” a dániai Bornholm szigetétől északkeletre – tudatta a svéd tengerészeti hivatal (SMA). „Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy egyetlen hajó se menjen túl közel a helyszínhez” – mondta a Reutersnek az SMA szóvivője. 

Az első szivárgást hétfőn észlelték ezen, valamint az Északi Áramlat-2 vezetéken, amelyeket német sajtóértesülések szerint a körülmények alapján kizárólag „célzott támadás” okozhatott. A szabotázs lehetőségét Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője sem zárja ki. A Kreml nagyon aggódik a helyzet miatt, ami azonnali vizsgálatot követel, mivel az „egész kontinens” energiabiztonságát veszélyezteti – jelentette ki.

A dán hatóságok azonnal felszólították a környéken hajózókat, hogy maradjanak öt tengeri mérföldes távolságra Bornholmtól, és az érintett európai országok illetékes szervei már vizsgálják is az egyelőre megmagyarázhatatlan szivárgások okait. A dán hadsereg egy videót is nyilvánosságra hozott a szivárgásról.

Egyik vezeték sem szállított éppen gázt az esemény bekövetkeztekor, de mindkettő nyomás alatt volt, és tartalmazott bizonyos mennyiséget az energiahordozóból. A szivárgások viszont egyértelműen hátráltatják a vezetékek esetleges elindítását, illetve újraindítását, és az aggodalmak hatására emelkedett is a gáz ára. 

A Gazprom egyelőre nem kommentálta a híreket. Kristoffer Bottzauw, a dán energiahivatal vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a gázvezetékek átszakadása rendkívül ritkán fordul elő. Marzec-Manser, az ICIS vezető gázipari elemzője sem tartja valószínűnek, hogy a három különböző helyen egyidejűleg jelentkező szivárgás véletlen egybeesés lenne, tekintve, hogy október 1-jén kezdődik a fűtési szezon, és kedden adják át az orosz vezetékeken átvezető vadonatúj Balti-vezetéket.

– idézte Marzec-Mansert a Reuters. A kiszabadult gáz egyébként csupán a helyi környezetet és állatvilágot érinti, a klímára csak a levegőbe kerülő metán lenne káros hatással.

Mivel a két vezeték nem szállított gázt, az európai ellátás szempontjából most sokkal fontosabb a Balti-vezeték, amely szombaton kezdi meg működését. A Balti-vezeték a norvég földgázt az Északi-tengeren keresztül Dánia és Franciaország irányába szállító Europipe II-esről ágazik le, és Dániát keresztülszelve éri el Lengyelországot, de kiszolgálja a szomszédos államokat is. 

Az előzetes tervek szerint az idén két-három milliárd köbméter gáz érkezett volna rajta, a teljes, évi tízmilliárd köbméteres kapacitást pedig 2023 elejére érték volna el. A Notes from Poland honlap beszámolója szerint azonban

Az állami tulajdonban lévő norvég Equinor tízéves megállapodást kötött a szintén állami tulajdonú lengyel PGNiG-vel évi 2,4 milliárd köbméternyi gáz szállításáról a vezetéken keresztül – ez a teljes lengyel gázfogyasztás 14 százalékát teszi ki. Összességében azonban a PGNiG jövőre már legalább 6,5 milliárd köbméter gázt vásárol Norvégiától. 

A Balti-vezeték építését 2020-ban kezdték, a PAP hírügynökség beszámolója szerint a munkálatok legalább 1,6 milliárd euróba kerültek, amelyből mintegy 250 milliót vállalt magára az Európai Unió.