Dél-afrikai szakértők segíthetnek túlélni az energiaválságot
Miközben már az európai iparban kongatják a vészharangot, és keresik a lehetőségeket, hogy miképpen tudják pótolni az esetlegesen kieső orosz gázt, a kiskereskedelemnek is fel kell készülnie, hogy spórolnia kell az energiával.
A kulcs a legnagyobb afrikai élelmiszer-kereskedő lánc, a Shoprite Holdings vezetője szerint a fejlesztéseken, az előre tervezésen és a felkészülésen van. Az európai kiskereskedelmi szektort persze hideg zuhanyként éri az orosz gáz esetleges elapadása, és az egekbe szökő rezsiszámlák is már láthatóan gondot okoznak az ágazat szereplőinek.
A Shoprite vezérigazgatója azt tanácsolja az európai kiskereskedőknek, hogy készüljenek fel, tegyék meg a szükséges beruházásokat.
Vészforgatókönyvekkel kezelhetők az energiaellátás megszakadásából eredő fennakadások.
A rég nem látott nehéz helyzetet az is érzékelteti, hogy az Associated British Foods, a Primark tulajdonosa jövőre profitcsökkenést vár, ugyanis míg általában üzleteik összesített villamosáram-számlája évente 10 millió fonttal nő, idén eddig ez a növekedés elérte a 100 millió fontot. Egy regionális áruházláncnál, a Morley’s Groupnál is hasonló a helyzet. A cég áramszámlája tavaly másfélszeresére nőtt, a jövő hónapban pedig további 70 százalékos plusz várható. A kiskereskedő bele is vágott a felkészülésbe: egymillió fontért fejleszti világításrendszerét. LED-lámpákat szerelnek fel, és időzítőkkel igyekeznek spórolni.
Csak a fogyasztás csökkentésével érhetünk el megtakarítást
– hangsúlyozta Bernard Dreesman, a társaság elnöke.
Soha nem gondoltam, hogy meg kell tapasztalniuk azt, ami nekünk mindennapos
– reagált a helyzetre Peter Engelbrecht, a Shoprite vezérigazgatója.
Dél-Afrikában gyakoriak az áramkimaradások, ugyanis az eladósodott áramszolgáltató, az Eskom Holdings SOC Ltd. elavult és rosszul karbantartott szénerőművei képtelenek kielégíteni az áramigényt, a második negyedévben a napok több mint felében volt áramkimaradás.
De az áramszünetek mára sem szűntek meg, ugyanis öt szénerőmű leállt, az egyetlen atomerőmű pedig meghibásodott.
Dél-Afrikában azonban már ennél nagyobb beruházásokról döntöttek. A Shoprite összes, 2700 üzletét felszerelték dízelmotoros generátorokkal, egyes üzletek pedig önellátók: a ház tetejére szerelt napelemek közvetlenül látják el őket villamos árammal. Ez számtalan üzletben nem lehetséges, ugyanis nem minden épület teteje bírja el a napelemek súlyát. Emellett a társaság hatékonyabb járművekre cserélte élelmiszer-szállító flottáját.
A fejlesztések költségei hatalmasak, és rövid távon nem is jön vissza a befektetett pénz
– hangsúlyozta Engelbrecht.
Az Egyesült Királyságban a Sainsbury teljes mértékben áttért megújuló energiára, ugyanis több mint kétszáz üzletében napelemeket szereltek fel, és aerofoil technológiát használnak, amelynek alkalmazásával a hűtőszekrényekből nem távozik a hideg levegő. Hasonló technológiát használ a Morrison’s is, és 37 telephelyére napelemek felszerelését is tervezi. A kimagasló energiaigényű Iceland Foods fagyasztott árukat forgalmazó lánc adósbesorolását a múlt héten leminősítette a Moody’s, ugyanis a hitelminősítő szerint a társaság villanyszámlája több mint kétszeresére nő a jövő márciusig tartó pénzügyi évben.
A takarékossági intézkedések nem olcsók, a Bloombergnek a Carrefour SA vezérigazgatója azt mondta, hogy a francia szupermarketlánc ötödével csökkenti energiafelhasználását 2024-ig, 320 millió eurót költenek erre.
Ugyanakkor ezeket a kiadásokat más szemszögből nézi a dél-afrikai cég vezetője. Engelbrecht azt mondta:
Ha 240 kenyér van a sütőben, és elmegy az áram, akkor mindet kidobhatod. Amíg a fejlesztések tervezhetők, addig az egész rendszer kezelhető marad.
Az ipar is kongatja a vészharangot
Az európai ipar évtizedeken át virágzott a többi között az olcsó orosz gázellátásnak köszönhetően, azonban az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosan fenyegeti az európai feldolgozóipart a nyersanyag elapadása, illetve brutális drágulása.
A fémiparban már megkezdődtek a gyárbezárások, és az elemzők szerint az üzemek sohasem indulnak újra, ami munkahelyek ezreit veszélyezteti.
A WSJ szerint az igazi kérdés az, hogy a mostani fájdalmas helyzet átmeneti-e, vagy pedig az európai gazdaságok beléptek a dezindusztralizáció korszakába. A cikk szerint kulcskérdés az európai ipar túlélése szempontjából, hogy hozzáférjen az olcsó keleti energiahordozóhoz.
Ha ugyanis a csapokat elzárják, akkor csak jóval drágábban juthat gázhoz Európa, ami miatt ipara azonnal versenyhátrányba kerül a nyersanyagokban gazdag Egyesült Államok iparával szemben.
A hanyatlásra jó példa a szlovákiai garamszentkereszti alumíniumgyár esete. A felvidéki városban hetven éve működött kohó. A Slovalco messze a legnagyobb áramvásárló volt Szlovákiában, az ország villamos energiájának 9 százalékát vette meg, az energiaárak tavalyi emelkedése előtt, körülbelül 45 eurót fizetett minden egyes megawattóráért. Idén már, a tavaly lezárt újratárgyalásnak köszönhetően 75 eurót utalt át, de augusztus végén a piaci árak az 1000 eurót is meghaladták. Ebben a helyzetben már nem újították meg szerződéseiket, de beszédes adat, hogy a csúcsárakkal számolva 2,5 milliárd eurós összeggel lehetne kalkulálni. Az üzem leáll, a 450 alkalmazottból 300-at elbocsátanak. Milan Vesely, az üzem vezetője szerint
a Slovalco egy tipikus példa arra, hogyan pusztul el az európai ipar.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.