Liz Truss kormányfő és pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng a Reuters elemzése szerint újjá akarja éleszteni Margaret Thatcher vitatott sikerű 1980-as évekbeli kísérletét. Az úgynevezett „lecsorgó” gazdaság elmélete szerint az adócsökkentés, a vállalatok és a vagyonosabb rétegek támogatása végső soron az egész gazdaságra, így a szegényekre is kedvező hatással lesz.
Truss már a kampányát is az adócsökkentésekre alapozta, és kritizálta azt az évtizedek óta tartó, szerinte sikertelen törekvést, hogy a legjobban keresők vagyonát az alacsonyabb jövedelműek megsegítésére használják fel.
Nem tartja igazságtalannak azt a tervét, hogy visszavonja a társadalombiztosítási díj emelését, amely az Institute for Fiscal Studies számításai szerint évente körülbelül 1800 fontot ad vissza a legjobban kereső háztartásoknak, míg nem egészen nyolcat a legszegényebbeknek egy olyan időszakban, amikor egyre súlyosabb az országban a megélhetési válság. (Egy font 466 forint.)
Számára ugyanis prioritás a lanyha gazdaság felpörgetése, amelyet szerinte épp a jóléti állam vagyonelosztó intézkedései tartottak alacsony növekedési szinten az elmúlt évtizedekben.
Az új kormány gazdasági elképzelései hamarosan kiderülnek, várhatóan
még szeptemberben benyújtanak egy sürgősségi költségvetési tervet, amelyben módosítják az adószabályokat és a kiadásokat.
A társadalombiztosítási járulékok emelésétől való visszatáncolás mellett Truss ígéretet tett arra is, hogy jövő áprilisban mégsem növeli a társasági adót, ugyanakkor csökkenti az áramszámlákra kivetett úgynevezett zöldadót.
Nagyobb adócsökkentésekre csak korlátozottan van módja, mivel jelentős támogatást kénytelen nyújtani a háztartásoknak és a vállalkozásoknak az energiaválság kezeléséhez.
Truss a tervet csütörtökön jelenti be, de kiszivárgott információk szerint tartalmazza az energiaárak befagyasztását. Várhatóan százmilliárd fontot fordítanak erre a célra, ehhez jön még hozzá a harmincmilliárd font értékű adócsökkentés.
A 130 milliárd fontos csomag a harmada annak, amit a kormány a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére fordított, és amely a GDP majdnem száz százalékára tornászta fel az adósságállományt. (A Financial Times értesülése szerint azonban a csomag összege elérheti a 150 milliárd, a Bloomberg szerint pedig a 200 milliárd fontot.)
Brit sajtójelentések szerint Truss más adócsökkentő intézkedéseket is fontolgat, beleértve a legmagasabb kulccsal adózó jövedelemhatár nagymértékű emelését, ami vonzó hívószó a konzervatívok számára.
A hírügynökség ezzel kapcsolatban Iain Duncan Smitht, a tory párt korábbi vezetőjét idézte, akinek szintén meggyőződése, hogy ha csökkentik a felső adókulcsot, akkor az ebbe a kategóriába tartozó vállalkozások és a magánszemélyek nagyobb valószínűséggel maradnak az Egyesült Királyságban, és fektetik be ott a pénzüket.
„Ez már régóta így van” – érvelt Smith, sok kutató azonban nem ért egyet vele. Stuart Adam, az IFS vezető közgazdásza szerint a Truss által ígért és állítólag fontolgatott adócsökkentések generálnának ugyan némi extra gazdasági növekedést, „de meg sem közelítik a megtérülési szintet”.
Mivel a kórházak, iskolák és más közszolgáltatások már most is nagy nyomás alatt állnak, szerinte Truss nagy kockázatot vállal azzal, ha arra számít, hogy a kötvénypiacokra támaszkodva finanszírozhatja a jövőbeni nagyobb növekedést és adóbevételeket.
„Rövid távon finanszírozhatnak hitelfelvétellel, de ezt nem tehetik örökké. Hosszú távon a kormánynak az adócsökkentést más területen történő adóemeléssel vagy a kiadások csökkentésével kell kompenzálnia” – tette hozzá.
A Truss által felvázolt gazdaságpolitika miatti aggodalmak már a hivatalba lépése előtti hetekben gyengítették a fontot és nyomást helyeztek a kötvényárfolyamokra. Kwarteng (képünkön) emiatt igyekezett is megnyugtatni a befektetőket, hogy az ország megengedheti magának a további hitelfelvételt, és idővel csökkenti a GDP-arányos adósságot.
Az energiaárak befagyasztásával azonban a Barclays, a Berenberg és a Bloomberg Economics közgazdászai szerint sikerülhet megállítani az inflációt, és elérni, hogy az a júliusi 10,1 százalékon maradjon . „Az infláció talán már elérte a csúcspontját. A fogyasztói kosár más részeinél magasabb inflációra lehet számítani, mivel az alacsonyabb energiaárak lehetővé teszik a háztartások számára a kiadások átcsoportosítását” – írta jegyzetében Fabrice Montagne, a Barclays közgazdásza.
Az alacsonyabb infláció pedig azt jelenti, hogy rövid távon csökken a nyomás a jegybankon, hogy emelje az alapkamatot. Ana Luis Andrade, a Bloomberg Economics közgazdásza szerint az energiaszámlák befagyasztása miatt kisebb ugyan az esély egy szeptemberi újabb 75 bázispontos emelésre, „de a rezsistop növeli a gazdaság túlfűtöttségének kockázatát, így a magasabb kamatlábak várhatóan tovább maradnak”.
Andrew Bailey (képünkön), a Bank of England (BoE) kormányzója a parlament alsóházának pénzügyi bizottsága előtt visszafogottan nyilatkozott szerdán a kormány tervezett energiatámogatási csomagjáról. „Nem a mi dolgunk kommentálni a várható költségvetési politikát, de nagyon is üdvözlöm azt, hogy tudomásom szerint e héten bejelentések lesznek, mert úgy gondolom, hogy ez bizonyos értelemben segíteni fog a politika kialakításában, és ez fontos. Ahogy az is, hogy a politikát illetően világos legyen az előre vezető út. Ez szükséges a piacok számára is, hogy megértsék, mi fog történni” – idézte a szavait a The Guardian.
Huw Pill, a BoE vezető közgazdásza a meghallgatáson egyetértett azzal, hogy a kormány tervei lassíthatják az inflációt, de szerinte túl korai még megmondani, milyen hatással lesznek a kamatlábakra. „Azt hiszem, túl nagy a bizonytalanság és túl kevés a részlet ahhoz, hogy határozott véleményt alkothassunk” – mondta, hozzátette azonban, hogy a jegybank biztosítani fogja, hogy a költségvetési politika ne generáljon inflációt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.