A biogáz az új varázsszó Ukrajna energiarendszerében
A civilizált világ kénytelen sürgősen felülvizsgálni energiapolitikáját, és alternatívát keresni az oroszországi energiahordozók helyettesítésére. E folyamatban jelentős szerepet játszhatnak a szénsemleges gázok, különösen a biometán előállítása.
A biogázt jellemzően mezőgazdasági hulladékból, trágyából, szennyvízből, valamint kommunális szerveshulladékból hozzák létre. Az erős mezőgazdasági iparral és gázszállítási rendszerrel rendelkező Ukrajna e téren jelentős potenciállal rendelkezik.
Heorhij Geletuha, az ukrán bioenergetikai szövetség vezetője szerint 77 biogázüzem működik az országban, amelyek évente akár 260 millió köbméter tüzelőanyagot is előállítanak, amiből csaknem 150 millió köbméter biometánt lehetne létrehozni. Az utóbbi években ezeket főként villamosenergia-termelésre és annak „zöld” tarifán történő értékesítésére hasznosították.
A közelmúlt energiapiaci eseményei azonban arra kényszerítették a biogázüzemek tulajdonosait, hogy újragondolják üzleti modelljüket, és elektromos energia helyett biometán termelésében gondolkodjanak. Február 24-e óta az ukrán állam objektív okokból csökkentette a „zöld” tarifa szerinti kifizetéseket, azokat csak részben és a háború előtti euróárfolyam szerint teljesíti. A befektetők a devizában felvett hiteleket azonban a piaci árfolyamon kötelesek visszafizetni. Emellett a háború által kiváltott energiaválság a gázárak rekordnövekedéséhez vezetett, ami vonzóbbá tette a biometán előállítását.
A Shell olaj- és gázipari vállalat szerint 2021-ben a világ biometántermelése körülbelül 4,3 milliárd köbmétert tett ki, ebből több mint 3 milliárdot az európai országokban állítottak elő. A szakértők számításai szerint azonban még az EU-ban is csak a potenciál 2 százaléka valósul meg, más régiókban pedig ez a mutató mindössze 0,5 százaléknyi. A Shell szerint a világ biometán termelésének teljes potenciálja évi 1,15 billió köbméter is lehet.
Ezért is fűznek nagy reményeket a 2022 végére tervezett két biometánüzem beindításához Ukrajnában. Az egyiket évi 3 millió köbméter kapacitással, Csernyihiv megyében, a másikat – évi 10 millió köbméter kapacitással – Vinnica megyében helyeznék üzembe.
Ukrajna méreteit tekintve viszont ez a mennyiség csepp a tengerben.
A szakértők azonban meg vannak győződve arról, hogy 2023-ban további befektetők csatlakoznak a projektekhez. A fellendülésre azonban minden bizonnyal a hadiállapot végéig várni kell, ugyanis háborús körülmények között a befektetők többsége nem kezd tömegesen gyárépítésbe, véli Geletuha.
Elemzők legoptimistább számításai szerint Ukrajna csupán 2030-ra lehet képes teljesen kiváltani az import földgázt és energiafüggetlenné válni.
Ám a nagy kérdés, hogy mi lesz addig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.