2023-ban Szlovákia államháztartási hiánya az idei évben tervezett közel 5 százalékról várhatóan a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,44 százalékára emelkedik – ez derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből, amelyet a pénzügyminisztérium a háromoldalú gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács elé terjesztett.
A szaktárca azzal magyarázza a deficit brutális növekedését, hogy az energiaárak kompenzálására 3,5 milliárd eurót különít el. E tétel nélkül a hiány csak 3,1 százalék volna, ami a pénzügy középtávú terve szerint a jövőben tovább csökkenne, 2025-re már 2,75 százalékra.
Az energiaárak ellentételezésének költségét zárójelbe téve Szlovákia sikeresen csökkenti a hazai össztermékhez viszonyított államadósságának arányát, ami tavaly felkúszott a GDP 62 százalékára. Idén a pénzügyi tárca 59,4, 2023-ban pedig 58 százalékos idevágó mutatóval számol.
Az államháztartás teljes bevétele 2023-ban várhatóan eléri az 50,579 milliárd, a kiadása pedig az 58,451 milliárd eurót.
Ezen belül az állami költségvetés bevétele 26,699 milliárd, a kiadása pedig 35,041 milliárd eurót tesz ki. Az állami költségvetés tervezett hiánya ebből adódóan 8,342 milliárd euró lesz. A költségvetés számára az energiaárak kompenzálása mellett további kihívást jelent az infláció miatt látványosan növekvő nyugdíjak és pedagógusbérek. A nyugdíjak 2023-ban átlagosan 11,8 százalékkal emelkednek, mivel 2022 első fél évében ilyen mértékű volt az infláció, és ez a mérvadó.
A pedagógusok jövőre két hullámban számolhatnak bérfejlesztéssel, ezek együttes hatásaként 23,8 százalékkal emelkedhet a fizetésük.
Végezetül az állami alkalmazottaknak jövőre 17,7 százalékkal magasabb fizetést folyósítanak, mint ahogy az egészségügyi nővérek és orvosok javadalmazása is erőteljesen nő. Van azonban egy komoly probléma: a háromfogatúra olvadt kormánykoalíciónak a 150 tagú pozsonyi parlamentben mindössze 73 biztos szavazata van, vagyis egyelőre korántsem vehető készpénznek a jövő évi költségvetés tervezetének elfogadása. Ez a gond már most is érezhető, mivel a nyugdíjasoknak novemberi folyósítással szánt 14. nyugdíjról szóló törvénytervezetet sem képes elfogadni a törvényhozás. Ami pedig a gazdaság alakulását illeti, a pénzügyi tárca idén 1,9 százalékos, jövőre pedig 0,6 százalékos gazdasági növekedésből indult ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.