Merkel nem bánta meg az oroszbarát energiapolitikáját
„Az ember mindig a saját idejében cselekszik” – ezzel védte meg csütörtökön korábbi energiapolitikáját Angela Merkel. A volt német kancellár egy lisszaboni rendezvényen újságírók kérdésére elmondta, hogy ma sem bánja egykori hozzáállását, amely a kritikusai szerint túlságosan függővé tette Európa legnagyobb gazdaságát az orosz gáztól. Tavaly onnan érkezett a felhasznált mennyiség 55 százaléka, ám most az ukrajnai invázió következtében Németország és Európa próbálja megszüntetni ezt a függőséget.
Merkel, aki 16 év után távozott a kancellári posztról és a politikából, azt mondta, hogy sosem hitt a „Wandel durch Handel”, azaz a kereskedelem révén történő változás fogalmában.
„Ebben a tekintetben egyáltalán nem bánom a döntéseket, inkább úgy gondolom, hogy az akkori szemszögből nézve helyesek voltak”
– fogalmazott, hozzátéve, az olcsó orosz gáz lehetővé tette Németország számára, hogy előrevigye az atom- és szénerőművek fokozatos kivezetését. Igaz, ez utóbbi is változott az energiaválság miatt. „Oroszországnak ez a brutális inváziója most változást hozott. Fordulópont lett” – utalt Merkel Németország energiapolitikájára. Ennek a feladatnak a megoldása már az új, Olaf Scholz vezette kormányra vár, tette hozzá.
Németország az orosz energia helyett új forrásokat keres, és csütörtökön először kapott közvetlenül gázt Franciaországból a Moselle térségben húzódó vezetéken keresztül. Franciaország kevésbé függ az orosz gázexporttól, mivel a szükséges mennyiséget Norvégiából, illetve a cseppfolyósított gáz (LNG) importjából fedezi. A vezeték teljes kapacitása napi száz gigawattóra, de egyelőre csak 31 gigawattórányi mennyiség érkezik naponta. Thierry Trouvé, a hálózatüzemeltető GRTgaz vezetője nem tudta megmondani, hogy mikor érik el a teljes kapacitást, amely egyébként
csupán a napi német szükségletek nem egészen 2 százalékát fedezi.
A csekély mennyiség ellenére Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter üdvözölte a hírt. „Ez egy jó és fontos jele az európai szolidaritásnak. És mutatja, hogy a szolidaritás szellemében még a nehéz technikai kérdéseket is meg lehet oldani” – idézte a szavait a Reuters. A két ország megállapodása értelmében szükség esetén Németország biztosít pótlólagos áramot Franciaországnak, ahol jelenleg az atomerőművek több mint felének a karbantartása okoz ellátási problémát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.