Bizalmi válság van kialakulóban Kijev és Washington között
Ukrajna egyre nehezebb helyzetbe kerül. Több mint tízmillióan – a lakosság körülbelül egyharmada – maradtak áram nélkül az orosz rakétatámadások miatt. Emellett Kijevet három, egymás után bekövetkezett, elsősorban diplomáciai csapás érte, amelyekből kettő a szavahihetőségét rontotta. Egyfelől néhány napja az ENSZ-vizsgálata, amely szerint „mindkét oldal” kínozta a hadifoglyokat az ukrán háborúban, másfelől a két legszorosabb szövetséges, Washington és Varsó egybehangzó bejelentése, hogy valószínűleg ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország egyik határ menti településén. Harmadikként a hír, hogy a kongresszusban, az amerikai törvényhozásban az alsóházban (a képviselőházban) az ellenzéki republikánusok többséget szereztek. Ez befolyásolhatja az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai és gazdasági-pénzügyi támogatás mértékét egy olyan időszakban, amely nagyon nehéz lesz mind a támadó, mind a megtámadott, mind pedig az utóbbit támogató nyugati koalíció számára.
Egyfajta bizalmi válság érződik Kijev és nyugati szövetségesei, mindenekelőtt Washington között. Az ukrán fővárosban nyilván elgondolkodnak azon, hogy a republikánusok térnyerése (a washingtoni képviselőházban a többség megszerzése) idején érdemes-e szembemenni az Egyesült Államokkal és Lengyelországgal. Értelmes dolog-e „oroszországi propagandafogásnak” minősíteni azt a tényeken, az amerikai hírszerzés, a lengyel hatóságok helyszíni vizsgálata alapján nyugvó, óvatosan és diplomatikusan megfogalmazott nézetet, amely szerint
„nagy valószínűséggel” az ukrán légvédelem által kilőtt és célt tévesztett Sz–300-as rakéta (vagy rakéták) csapódhattak be lengyel területen, megölve két embert.
„Felmerül a kérdés: vajon a kijevi vezetés tudatában van-e a harctéri eseményeknek, és tudta-e, amikor csípőből azonnal Oroszországot hibáztatta, hogy nem egy orosz, hanem az ő légvédelmi rakétájuk csapódott be Lengyelországban?” – tette fel a kérdést a Cato Intézet Katonai és Külpolitikai Tanulmányok szekcióját vezető, nemzetközi szaktekintélynek számító Justin Logan professzor. „Nagy dolog Herszon visszavétele, de ugyanolyan nagy dolog Kijev légvédelmirakéta-dezinformációja is” – figyelmeztetett Logan a Politico nemzetbiztonsági hírlevele, a National Security Daily egyik munkatársának nyilatkozva. Még élesebben fogalmaz a londoni Financial Timesnak egy NATO-tagállam meg nem nevezett diplomatája:
„az ukránok lerombolják az irányukban tanúsított bizalmunkat. Senki sem hibáztatja Ukrajnát, de ők nyíltan hazudnak. Ez sokkal nagyobb pusztítással jár, mint a rakéta (amely becsapódott Lengyelországban).”
Nem stimmel a matek
Ami a technikai oldalt illeti, kizárható az Sz–300-asnak az oroszországi támadók által való indítása, már csak az Sz–300-as rendszerekben alkalmazott rakétacsalád hatótávolságát alapul véve. A Janes Defence Weekly adatai szerint a legújabb, legnagyobb hatótávolságú Sz–300-as rendszerekben alkalmazott rakéták legfeljebb 200-220 kilométerre repülnek. Minthogy Nyugat-Ukrajnával határos lengyel területről beszélünk, a legközelebbi oroszországi támaszpont mintegy 800, a délkeleti front (Donbasz, délen a Dnyeper bal partja) több mint ezer kilométerre van. Azaz nincsenek orosz erők a hatótávolságon belül, vagyis ők nem indíthatták a két, egyenként mintegy 130-140 kilogrammos robbanófejjel ellátott rakétát,
amelyeknek az önmegsemmisítő rendszere sem működött, ezért a lengyelországi becsapódásukkor felrobbantak, mintegy öt méter átmérőjű és több méter mély krátert ütve.
Színre lépnek a republikánusok
Nagy szerepet játszott a helyzet gyors tisztázásában Biden amerikai elnök még Bali szigetén elhangzott higgadt hangú és igen fontos bejelentése, hogy a „röppálya” arra utalt, hogy nem oroszországi támadásról van szó. Vélhetően a térségben a levegőben cirkáló egyik amerikai AWACS-gép radarjai észlelték az (ukrán) rakétaindítást, vagy pedig az Ukrajna felett keringő valamelyik szenzorokkal felszerelt katonai műhold rögzítette a pályaadatokat.
A két csapás jelentős mértékben növelte a nyugatiak bizalmatlanságát Zelenszkij iránt – ami kihathat a háború további támogatására. Ennek, amikor a katonai támogatással óvatosabban bánó amerikai republikánusok megszerezték az ellenőrzést a kongresszus alsóházában, igen komoly következményei lehetnek. Ukrajna eközben próbálja újraindítani a hazai lőszergyártást, elsősorban a szovjet-orosz 152 mm-es nehéztüzérségi gránátok gyártásával. Mark Milley, a legmagasabb rangú amerikai katona (a vezérkari főnökök egyesített bizottsága vezetője) kijelentette:
kicsi a valószínűsége, hogy Ukrajna katonailag nyerne Oroszország ellen.
Ezen valamennyi ukrán terület (beleértve a Krímet) visszaszerzését értette. Milley más vezetőkkel együtt szorgalmazta a tárgyalásos megoldást – amit a Herszon visszaszerzését katonai sikerként értékelő, győzelemittas Zelenszkij újult erővel elutasít. Miközben Mark Milley tábornok egy első világháborús példa kapcsán jelzi:
ha nem ragadják meg a lehetőséget a tárgyalásokra, az még nagyobb ember- és anyagi veszteségekhez vezethet.
(EzenKijev felháborodott és Washingtonnak komoly erőfeszítésébe került lecsillapítani a kedélyeket.) Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig ismét arra figyelmeztet: nagy hiba lenne alábecsülni Oroszországot, amelynek a fegyveres erői komoly tényezőt jelentenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.