Horvátország készen áll a schengeni csatlakozásra

Az újév első napja, 2023. január elseje emlékezetes nap lesz Horvátország számára. Dél-nyugati szomszédunk ezen a napon vezeti be az eurót és minden jel arra utal, hogy az eurózónával együtt a schengeni övezetbe is felvételt nyer. A horvátok schengeni csatlakozásáról az Európai Parlament november elején tárgyalt, az erről szóló vita pedig a vártnál rövidebb volt, mindössze 20 percig tartott, a képviselők ugyanis óriási többséggel álltak ki az adriai ország mellett. 

Megállapították, hogy a horvátok megfelelnek minden követelménynek és javasolták az Európai Tanácsnak, hogy a következő ülésén vegye napirendre és tegye lehetővé Horvátország csatlakozását a határok nélküli Európához. Ez azt jelenti, hogy már a december elején esedékes EU-csúcson zöld utat kaphatnak a horvátok törekvései, de hasonló döntés született Bulgária és Románia esetében is. Ha ez megtörténik, akkor januártól végérvényesen búcsút mondhatunk a hosszú, nem ritkán több órás sorban állasoknak, hiszen attól kezdve sem a horvát–magyar sem pedig a román–magyar határon nem kell majd megállni. 

Hosszú út vezetett idáig

Az első horvát kormány az ország 1991-es függetlenné válásakor kijelölte Horvátország stratégiai céljait. Ezek közül a két legfontosabb a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. Dél-nyugati szomszédainkat elsőként, még 2009-ben a katonai szövetségbe vették fel, majd tíz évvel ezelőtt, 2013 júliusában az Európai Unióba is sikerült belépniük. Zágráb akkor abban reménykedett, hogy legkésőbb 2016-ra teljesíti a szükséges követelményeket és csatlakozhat a schengeni térség országaihoz. A számításait viszont keresztülhúzta az ez idő tájt kibontakozó migrációs válság, ezért a társulás lekerült a napirendről. 

A legnehezebb feladatot az 1011 kilométer hosszú bosnyák határszakasz védelmének kiépítése jelentette, a két ország között ugyanis kevés a természetes akadály. Némiképp jobb a helyzet a Szerbiával közös 317 kilométeres mezsgyén, az országokat ugyanis nagyrészt a Duna választja el egymástól. A határvadászoknak a legkisebb fejtörést Montenegró okozta, az apró országgal ugyanis mindössze 22 kilométernyi szárazföldi határ köti össze a horvátokat.

Mi lesz a rendőrökkel?

Az országhatárok megnyitásával az utolsó akadály is elhárul a szabad személy és árú áramlás elől az unió és Horvátország között. Éppen ezért Zágráb gazdasági fellendülést vár a határmenti térségekben. A horvát kormány mindemellett arról is meg van győződve, hogy a szabadon átjárható határároknak köszönhetően az eddiginél is több turista látogat majd nyaranta az Adriára. De a határellenőrzés eltörlése rövid távon nem csak fejlődést hoz. 

A lap úgy tudja, hogy bár az eddig a szlovén, illetve a magyar határon szolgálatot teljesítő rendőröknek lehetőségük lesz folytatni a munkát a bosnyák és a szerb határ mentén, a határrendészek többsége ezt a távolság miatt nem vállalja. Nekik a Belügyminisztérium lehetővé teszi az állományon belüli átjárást, de ennek ellenére is előreláthatólag legalább 800 határőr fog hivatást váltani. Hasonló problémákkal néz szembe a Horvát Partiőrség is. Eddig az ő feladatuk volt a tenger felől érkező külföldi hajók ellenőrzése, mostantól viszont csak az ország déli részén, a Montenegrói partszakaszon és a nyílt tenger közelében lesz rájuk szükség. A feleslegessé vált alkalmazottak természetesen itt sem kerülnek az utcára, arról viszont dönteniük kell, hogy ezentúl a szárazföldi rendőrség vagy a haditengerész állományában szeretnének-e szolgálni.

Nagyobb szigor a külső határokon

Ez hatványozottan igaz a nem uniós országok állampolgáraira. Kivételt képeznek viszont ez alól Bosznia-Hercegovina lakosai. Mivel a két ország határán rengeteg az ingázó, ezért Zágráb és Szarajevó megállapodásának értelmében, a határ 30 kilométeres körzetében élőknek lehetőségük van úgynevezett ingázó útlevelet kérni. Ez megkönnyíti számukra a határ átjárását, viszont csak Horvátország irányába érvényes, tulajdonosaik nem utazhatnak vele tovább a schengeni övezet más országaiba.