Ízekre szedték az elemzők Jeremy Hunt intézkedéseit

Egy nappal az intézkedések bejelentése után megérkeztek a szakértői vélemények Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter csütörtökön ismertetett költségvetési tervezetéről. Az Institute for Fiscal Studies (IFS) igazgatója – Paul Johnson – szerint a pénzügyminiszter vélhetően azért döntött az államháztartás egyensúlyának visszaállításához egyébként indokolt azonnali kiigazítások részben későbbre halasztásáról, mert pozitív gazdasági fordulatban bízik, ami csökkentheti a keményebb megszorítások szükségességét. 

Johnson szerint a brit kormány talán abban reménykedik, hogy később a dolgok jobbra fordulnak. A pénzügyminiszter csütörtökön 55 milliárd font értékű költségvetési kiigazítást jelentett be (adóemeléseket és kiadáscsökkentést), de az IFS szerint felemás a kép, mivel az érintett adókat azonnal megemelik, míg szinte az összes kiadáscsökkentő lépést csak 2024 utánra (választási év) időzítik. 

A brit Költségvetésért Felelős Hivatal előrejelzése szerint az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 33 százalékról öt éven belül 37 százalékra fog emelkedni, ami a II. világháború óta a legmagasabb lenne, de európai összevetésben még így is alacsonynak számítana. Úgy kalkulálnak, hogy az inflációs hatást is figyelembe véve a háztartások jövedelme 7 százalékkal csökkenhet a következő 18 hónapban. 

Nagy Britannia gazdasága küzd a négy évtizede nem látott magas inflációval, az éves árváltozás októberben 11,1 százalék volt, nagyrészt a földgázár ugrásszerű növekedése miatt szabadultak el az árak. Emiatt valós veszély, hogy az 50-es évek óta nem látott mértékben csökkenhet az életszínvonal a szigetországban. 

Paul Johnson úgy véli, az intézkedések fő vesztese a középosztály lesz. Csatlakozott hozzájuk egy másik think thank, a Resolution Foundation is, szerintük a személyi jövedelemadó sáv módosítása (az eddigi 150 ezer font helyett 125 140 font felett lép be a 45 százalékos kulcs) a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők mellett a középosztályt sújtja. Hunt erre úgy reagált a BBC-nek, hogy lehetetlen úgy 25 milliárd font plusz adót beszedni, hogy az csupán a gazdagok egy szűk csoportját érintse.