A korábbi felhajtás már a múlté, az e-kereskedelem piros napos ünnepe szürke hétköznappá vált – legalábbis erre lehet következtetni az Alibaba által 2009-ben életre hívott és a riválisai által is felkarolt szinglinap időarányos vásárlási adataiból. A kezdeti lendület még a szokásos volt, a JD.com adatai szerint az első percben 140 millió dollár értékben zúdult rájuk megrendelés az Apple iPhone-jára, miközben az első tíz percben a kínálatban lévő 87 kozmetikai márka – köztük az Estée Lauder és a L’Oréal – eladásai a tavalyinak a triplájára nőttek. Utána viszont elcsendesedett a piactér.
A szervezők már felhagytak azzal a korábbi szokásukkal, hogy a megrendelések dagadását digitális kijelzőn, élőben közvetítsék, ahogy az eseményt beharangozó, külföldi sztárvendégekkel telitűzdelt show-parádé is a múlté már. Arról már ne is beszéljünk, hogy
az egyik ötletgazda, Jack Ma, az Alibaba multimilliárdos alapítója is visszavonult – vagy visszavonultatták – a közszereplésektől,
miután a fintech leányvállalatuk, az Ant Group tőzsdére vitelét megakadályozó, két évvel ezelőtti pekingi döntést kritizálni merészelte, és kikelt a kínai pénz- és tőkepiac fejlődését gátló bürokrácia ellen.
A 37 milliárd dolláros IPO-t „befektető- és fogyasztóvédelmi” okokból lefújták, az Alibabára brutális, 2,8 milliárd dolláros rekordbírságot szabtak ki versenykorlátozó praktikái miatt, amit a cég hamut a fejükre szóró vezetői örömest kifizettek, készségesen elismerve a hibáikat.
A túl gyorsan túl nagyra nőtt és túl nagy befolyást szerző kínai tech vállalatok vesszőfutása 2021 elejével indult,
Peking gyakorlatilag valamennyiüket ilyen-olyan indokkal behódolásra kényszerítette.
Fájdalmaikat részben orvosolta a koronavírus-járvány miatt dinamikusan felfutott e-kereskedelmi forgalom, ám ennek is vége szakadt a globális és vele együtt a kínai gazdaság lassulása és a bizonytalanná vált kilátások miatt. A szinglinap viszont maradt, de már átalakult formában.
Az internetes vásárlásra ösztönző platformok által felcsillantott árengedmények sem okoznak már eufóriát, és az e-boltok oldalai sem fagynak le a vásárlói roham miatt. Peking sem nézte jó szemmel az egynapos vásárlási őrületet, ennek tudható be, hogy kereskedelmi érdekeikkel szembemenve a részt vevő cégek akciói is visszafogottabbá váltak.
A minap másodszor is újraválasztott Hszi Csin-ping államelnöknek nem tetszett az eseményt körülvevő hajcihő, ami túlment a kommunista párt által még tolerálható szinten. Peking újabban harcot indított a kirívó vagyoni egyenlőtlenségek felszámolásáért, a vásárlási őrületből kimaradó szegényebb rétegek felzárkóztatásáért.
Summa summárum, a szinglinap jelentősége csökken, s már inkább szinglihétről lehet beszélni a rétestésztaként elnyújtott akciók miatt, amelyek lassan összeérnek a karácsonyi ajándékvásárlási szezonnal.
Törvényszerű, hogy eközben a kedvezmények is eljelentéktelenednek,
a Black Friday-akciókon meghirdetett akciós árakkal többnyire a járatlan fogyasztókat tudják csak vásárlásra bírni.
Arról nem is szólva, hogy a diszkontáron meghirdetett árukészletek is végesek, és a kereskedők sem önmaguk ellenségei. Különösen a közelgő recesszió idején, amikor a fogyasztóihangulat-indexek világszerte mélypontokat döntenek, s ez alól a szinglinap hazája, Kína sem kivétel.
Mindez valamennyire rányomja a bélyegét a forgalomra, amely azért még így sem mondható túl rossznak: félidőben a tavalyihoz képest 4,7 százalékos visszaesést becsül a kínai Syntun tanácsadó cég, összegben ez 223 milliárd jüan, azaz 31 milliárd dollár. Hivatalos adatokat az Alibaba csak a „piaczárás” után közöl.
Előzetesen stagnálást vagy minimális növekedést jósoltak az elemzők a szinglinapi kiárusításokra.
A Reuters a Citi elemzőit idézi, akik szerint az Alibaba bruttó eladásai pénteken 545 milliárd és 560 milliárd jüan (75–77 milliárd dollár) közé eshetnek, ami 0,9–3,6 százalék közötti éves bővülés lenne. A Tencent érdekeltségi körébe tartozó JD.com e-kereskedelmi óriás jobban szerepelhet a választékában szereplő több elektronikai cikknek köszönhetően, melyek iránt töretlen az érdeklődés az idén is.
Tavaly az Alibaba 84,5, a JD.com 54,5 milliárd dolláros (együtt 139 milliárd dolláros) forgalmat ért el a nevezetes napon, azaz 965 milliárd jüant. Most az a kérdés, hogy meglesz-e az ezermilliárd jüanos álomhatár, ami egyébként dollárban mérve 140 milliárd, tekintettel arra, hogy a zöldhasú az elmúlt 12 hónapban jelentősen erősödött a jüanhoz és minden más devizához képest.
A szinglinapról egyébként csak csordogálnak a hírek, ugyanis a kínai média látványosan agyonhallgatja.
Jellemző, hogy a tekintélyes South China Morning Post honlapján még említés sincs a kínai kiskereskedelem leghúzósabb napjáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.