A következő évtizedekben Kína dominálja majd a világ akkumulátorgyártását, 2031-re Európa, a világ második legnagyobb villanyautó piaca válhat ennek központjává.
Kína viszonylag későn szállt be az autóiparba, nehezen is vette fel a versenyt az európai, az amerikai és a japán gyártókkal. Az elektromos autózásra való áttérés azonban új lehetőségeket kínált. Egy villanyautó árából az akkumulátor nagyjából 40 százalékkal részesedik, így aki az akksikat gyártja, jelentős piaci részesedésre tehet szert.
Az új világot, az elektromos autók világát egyértelműen az akkumulátorok ára határozza meg
– nyilatkozta a Financial Timesnak Thomas Schmall, a Volkswagen (VW) technológiáért felelős vezetője.
A Benchmark Minerals ágazati tanácsadócég által készített elemzés szerint 2031-re Európában Kína 322 gigawattóra kapacitású akkumulátortermelést épít ki, a második Dél-Korea lesz 192 gigawattórával, majd Franciaország és Svédország következik. Az ötödik helyre a Tesla Berlin melletti üzemének köszönhetően az Egyesült Államok jön fel, majd Németország és Norvégia következhet. Nagy-Britannia mindössze az ötödik lesz a várakozások szerint évi 20 gigawattóra termelési kapacitással.
Az akkumulátorgyártó kapacitások növelésével párhuzamosan számos kínai márka tör be az európai piacra (BYD, Great Wall, Nio), így az autóparban fokozatosan tért hódít a kínai technológia. „Egész biztos, hogy ez nagy kockázat, de egyben lehetőség is” – kommentálja a helyzetet Schmall. A VW arra törekszik, hogy növelje saját akkumulátorgyártó kapacitásait, csökkenteni szeretné függőségét a beszállítóktól. Tervei szerint hat új gyárat épít Európában, egyet pedig Észak-Amerikában.
Nem lesz könnyű nemhogy kiszorítani, de egyáltalán versenyre kelni a kínaiakkal. A globális piacvezető akkumulátorgyártó, a debreceni megaüzemet építő CATL, jelenleg a VW és a Mercedes-Benz beszállítója. A saját akksikat is gyártó BYD pedig Stellantisszal állt össze. A szintén kínai hátterű Envision AESC a Nissan brit üzemének szállít, továbbá új gyárak létesítését tervezi Franciaországban és Spanyolországban.
A Távol-Kelet térhódítása nem tölti el felhőtlen örömmel a klasszikus európai autógyártókat. Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója szerint „nagyon erős függés épül ki a nyugati világban Ázsiától.
Az EU dekarbonizációs szabályai naívak és dogmatikusak.
Valóban a kínai állam kezébe szeretnénk tenni a közlekedés jövőjét?” – teszi fel a költői kérdést. A politika hajlamos rövid távon – politikai ciklusokban gondolkodni –, ami kihat a gazdaságpolitikára is. A munkahelyteremtés, a munkanélküliség megakadályozása fontos szempont, így jelentős ösztönzőket adnak a beruházásoknak, akár úgy is, hogy feladják ezzel az adott szektor technológiájának ellenőrzését.
Olivier Dufour, egy francia akkumulátorgyártó startup, a Verkor társalapítója szerint „az elmúlt 2-3 évben történtek, a koronavírus-járvány és az ukrán invázió, igazolta, hogy függetlenné kell válni”. Egy befektető számára ugyan fontosak a beruházáshoz adott állami támogatások, de korántsem döntők.
„A munkabér költsége és az állami támogatások sokat számítanak, de a legfontosabb az energia ára”
– mondta Schmall. A VW egy 200 tételből álló szempontrendszer alapján dönt új üzemei létesítéséről, de az energia költsége „az első, a második és a harmadik” legfontosabb tényező.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.