Erdogan rakétafenyegetése tovább növeli a balkáni feszültséget

Két oldalról ég a kanóc a balkáni puskaporos hordón, a nem csillapodó Szerbia–Koszovó-vita mellett Recep Tayyip Erdogan török elnök megfenyegette Görögországot, hogy bármikor rakétatámadás érheti a fővárosukat, ha nem hagynak fel az Égei-tengeren lévő szigetek felfegyverzésével – írta a Bloomberg.

Törökország októberben a Fekete-tenger felett tesztelte a Tayfun nevű, saját gyártmányú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétáját. A fegyver Törökország szerint 456 másodperc alatt képes 561 kilométeres távolságban lévő célpontokat eltalálni.

– mondta Erdogan.

Ankara nem tudja szó nélkül hagyni, hogy a görög haderő egyre nagyobb mértékben épül ki a partjaihoz közeli szigeteken, és a NATO-tag Görögországnak nyújtott nyugati katonai támogatást sem hajlandó tolerálni. A két ország közötti feszültség az elmúlt években tovább nőtt, amikor Törökország mozgósította haditengerészetét, hogy megszerezze az Égei-tengerben potenciálisan megtalálható energiahordozókat.

A török–görög konfliktus tovább növeli a nyomást a Balkán-félszigeten, ahol Szerbia és Koszovó között egyre hevesebb a vita az etnikai kisebbségek jogairól, és több helyen már fegyveres összecsapások is kirobbantak.

De a Balkánon még háborúnak sem kell kitörnie ahhoz, hogy Európa gazdasági kilátásai tovább romoljanak. A régió jelenleg is instabil, felborultak az ellátási láncok, és az erősödő konfliktusok csak veszélyesebbé teszik a délről érkező kereskedelmet, a török–görög ellenségeskedés pedig a Földközi-tenger teljes keleti felét lezárhatja.

Arról nem is beszélve, hogy a feszültségek növekedése mellett rengeteg ember dönthet úgy, hogy nem várja meg a háború kitörését, és inkább menedéket keres a nyugati országokban. 

 Több tagállam, Olaszországgal az élen, súlyos munkaerőpiaci problémákkal küzd, és a háború elől menekülő ezrek ellátását egyszerűen nem lehetne megoldani.

Egy háború kitörése ezt megsokszorozhatná, és gyakorlatilag romba dönthetné az egyébként is bizonytalan uniós gazdaságot. Az Ukrajnával elfoglalt NATO-nak pedig lehet, hogy be kellene avatkoznia, hogy az évtizedekkel korábbi délszláv háború népirtásai ne történhessenek meg még egyszer, ami Oroszországnak adhatna esélyt az ellentámadásra.