Már Kína is elismeri, hogy újra halálos áldozatokat szed a járvány
Hétfőn két koronavírus okozta halálesetet jelentett be a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC), amelyek az elsők a korlátozások feloldása óta. Azonban a korábbi hírek, elemzések, és szemtanúk állításai miatt kétségek merülnek fel a hivatalos adatokkal kapcsolatban – írta a Reuters.
A legutóbbi halálesetekkel együtt Kína hivatalosan 380 453 megbetegedésről és 5 237 koronavírus okozta halálozásról számolt be az elmúlt három évben. Ezek az számok nagyon alacsonyak az 1,4 milliárdos lakossághoz képest, más országokkal összehasonlítva pedig egyenesen lehetetlennek tűnnek, így felmerül a kérdés:
Kína eddig nagyon jól teljesített, vagy nagyon sokat hazudott?
A hivatalos adatokkal több forrás is szembemegy. A tekintélyes kínai hírportál, a Caixin szerint pénteken két állami újságíró, szombaton pedig egy orvostanhallgató halt meg a koronavírus miatt, és nem tudni, hogy közülük kit jelentettek be. A Reuters újságírói szemtanúi voltak a pekingi járványkrematórium előtti halottaskocsik sorának, amelyekből a vegyvédelmi ruhás munkások megállás nélkül hordták be az áldozatokat. A korábbi elemzések és előrejelzések pedig a közelében sincsenek az állami számoknak, amelyek teljesen természetellenesen mozognak.
Az alacsony fertőzések, megbetegedések és halálozások számának több magyarázata is lehet, azonban a december elején feloldott zéró-Covid-stratégiát figyelembe véve egyik sem túl biztató.
Ha hiszünk a kínai adatoknak, és a drákói szigor eddig sikeresen megvédte az embereket, a hirtelen megnövekedő fertőzések arra utalhatnak, hogy a lakosság körében nem alakult ki megfelelő immunitás, amelyen az alacsony oltottság is rontott. A kormány mégis feloldotta a korlátozásokat egy közelgő fertőzési hullám küszöbén, hogy enyhítsenek a társadalmi feszültségen, ami rekordmagas megbetegedéseket és halálozást, az egészségügyi rendszer túlterhelését, valamint a gazdasági újranyitás megbicsaklását jelentheti.
Elemzők szerint a halálos áldozatok száma akár 1,5 millió fölé is emelkedhet.
Kína viszont már korábban is meghamisította a hivatalos adatokat, legyen az GDP, export vagy átlagkereset – miért ne hazudnának a járvány áldozatairól? El kell kerülniük a lakossági pánikot, erősíteni kell a Kommunista Párt kül- és belföldi tekintélyét, valamint növelni kell a bizalmat a kínai gazdaságban, viszont egy erős járványhelyzet ezt mind alááshatja, így az adathamisítás kézenfekvőnek tűnhet.
A kormányzati számok és a valóság közötti különbségek azonban ugyanúgy csökkentik a bizalmat a gazdaságban. Hétfőn estek a kínai részvények, a jüan pedig gyengült a dollárral szemben, mivel a befektetők egyre jobban aggódtak amiatt, hogy a járvány terhelése a kormányzati támogatás ígérete ellenére is túlterheli a világ második legnagyobb gazdaságát.
A vírus a pekingi tőzsdén is végigsöpört, és gyorsan terjedt a pénzügyi központban, Sanghajban is, ahol a betegség és a távol maradó dolgozók is gyengítették az amúgy is gyenge kereskedelmet, és arra kényszerítette a szabályozó hatóságokat, hogy lemondják a nyilvános részvényeladásokat vizsgáló heti ülést.
Sajnos ez nem az első eset, hogy Kínában hirtelen „eltűnt” a koronavírus.
A közel három évvel ezelőtti vuhani járvány kitörésekor pár hét után a hivatalos adatok elkezdtek zuhanni, mintha újra minden rendben lenne. Valójában viszont az történt, hogy a helyi tisztviselők nem jelentették a megbetegedéseket és haláleseteket számát, a járványügyi tájékoztatást pedig elnyomták. Az elemzők most azt sejtik, hogy ugyanaz történik, mint a világjárvány elején, és egy rekordméretű fertőzési hullám idején ennek komoly következményei lehetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.