Hajszálnyira az államcsőd, már csak az IMF segíthet
Rekordmagas infláció, többnapos áramkimaradások, történelmi szárazságot követő áradások, éhínség, terrorizmus és visszafizethetetlen külföldi adósságok – Pakisztán gondjainak látszólag nincsen vége. Az ázsiai országnak egyre valószínűbb, hogy államcsődöt kell jelentenie, hacsak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem nyújt segítő kezet – írta a Financial Times.
A pakisztáni rúpia múlt csütörtök óta tartó 14 százalékos zuhanása a dollárral szemben a következő jele annak, hogy a dél-ázsiai ország lesz a következő, amely fizetésképtelenné válik. A rúpia azt követően süllyedt történelmi mélypontra, hogy a hatóságok szabadjára engedték az árfolyamot, és ezáltal megpróbáltak eleget tenni az IMF mentőcsomagjához kötött feltételeknek. A valutaalap küldöttsége várhatóan holnap érkezik az országba.
Pakisztán számára létfontosságú, hogy hozzájusson a támogatáshoz – a katasztrófa sújtotta, elszegényedett és eladósodott ország a szakadék szélén áll, ám az utóbbi hónapokban az IMF-et és Kínát, a legnagyobb hitelezőjét is sikerült magára haragítania, így a találkozó sikere kétséges.
A hónap elején az ország sötétbe borult, 220 millióan maradtak áram nélkül, miután balul sült el a kormány energiatakarékossági intézkedése. Az egymást követő napok áramkimaradásai miatt az ivóvízellátás is leállt a csőd szélén álló országban, ahol az infláció elérte a 25 százalékot.
Bár a kormányból többen azt állították, hogy az áramszünet oka technikai jellegű volt, a valóság viszont az, hogy Pakisztánban fogytán van a villamosenergia-termeléshez szükséges fűtőanyag, az ország alig tudja kifizetni a beérkező olajszállítmányokat.
Pakisztán devizatartalékai az utóbbi időben 3,7 milliárd dollárra olvadtak, ami alig háromheti import fedezetére elegendő, azaz az országnak máshol és keményen kell spórolnia, ha nem akar áram és üzemanyag nélkül maradni.
Fotó: Shutterstock
A muszlim ország a 2015-ben kezdődött Kína–Pakisztán gazdasági folyosó program révén jelentősen megnövelte áramtermelő kapacitását, de a bővítésnek ára volt, mind a kínai áramszolgáltatóknak garantált magas hozam, mind az eladósodás tekintetében.
Pakisztán hosszú távon ezeket a kifizetéseket már nem tudja teljesíteni, a villamosenergia-szektor adóssága mintegy kilencmilliárd dollárra nőtt.
Kína jelenleg Pakisztán legnagyobb hitelezője, összesen mintegy 30 milliárd dollárnyi tartozással, ami hivatalosan a fejlődő ország külső adósságának nagyjából a 30 százalékát teszi ki. Ezenfelül a független kínai áramszolgáltatóknak még 1,1 milliárddal tartozik.
Tavaly decemberben a kormány beleegyezett abba, hogy ezt az adósságot részletekben fizeti vissza – ez azonban nem tetszett az IMF-nek, amely 2022 augusztusában elvárta, hogy Pakisztán újratárgyalja az áramvásárlási megállapodást. Ezt meg is próbálták, azonban Kína azonnal elutasította.
A dél-ázsiai ország most az IMF követelései és a kínai érdekellentétek között őrlődik. Az adósságok átütemezése némi megkönnyebbülést jelenthet, de kinél telik be először a pohár? Kínánál, amely maga is gazdasági problémákkal küzd, vagy a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél, amelyeknek Pakisztán 41 milliárd dollárral tartozik?
Ha Pakisztán nem jut megállapodásra a valutaalappal a következő hetekben, akkor a tartalékai olyan alacsony szintre csökkenhetnek, hogy nem tud több olajat venni.
Fotó: Liu Jie / Xinhua via AFP
A pakisztáni jegybank kormányzója a múlt héten elismerte, hogy az országnak 3 milliárd dollárra van szüksége lejáró külső adósságainak törlesztéséhez, és további 5 milliárdra a folyó fizetési mérleg hiányának a fedezéséhez.
Összesen valahol 9 és 10 milliárd dollár közötti összeg kell ahhoz, hogy a rúpiát stabilizálni tudják.
A Pakisztán megsegítését célzó IMF-programot tavaly novemberben lényegében felfüggesztették, mert Ishaq Dar pénzügyminiszter állítólag nem volt hajlandó eleget tenni a szervezet követelésének, hogy Pakisztán tartsa magát a piaci árfolyamhoz, és hozzon intézkedéseket a növekvő költségvetési hiány csökkentésére.
Néhány nappal ezelőtt azonban a kormány végül elfogadta a követeléseket, és levélben kérte az IMF-et, hogy küldjenek egy delegációt, ám könnyen meglehet, hogy túl későn adták be a derekukat.
Még ha a valutaalap gyorsan fel is tudja éleszteni a programját, a következő 1,1 milliárd dolláros részlet nem lesz elegendő arra, hogy megerősítse a pakisztáni devizatartalékot. A Szaúdi Fejlesztési Alap nemrég vállalta, hogy 1 milliárd dollár értékű olajimportot finanszíroz a muszlim ország számára, amelynek viszont ez még egyhavi olajszükségletét sem fedezi.
Csak egy azonnali és nagy összegű mentőcsomag mentheti meg Pakisztánt a fizetésképtelenségtől. Ellenkező esetben az ország ugyanarra a sorsra juthat, mint tavaly Srí Lanka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.