Amerikai elnökválasztás – túlélők viadala
Charles Koch, a világ 14. leggazdagabb embere, a republikánus párt elkötelezett támogatója a hét végén jelezte, hogy ellenzi Donald Trump elnökjelöltségét. Koch, az Americans for Prosperity nevű szervezetén keresztül közölte: „Az ország számára az lenne a legjobb, ha 2025-ben egy új fejezetet nyitó elnök venné át az irányítást.” Donald Trump a tavaly novemberi időközi választás után jelentette be, hogy immár harmadszor is indul az elnöki posztért, jelenleg ő az egyetlen, aki ringbe szállt a republikánus elnökjelölti címért.
A félidős voksoláson Florida kormányzójaként újraválasztott Ron DeSantison ugyanakkor egyre nő a nyomás, hogy induljon ő is, eddig azonban kitért az ilyen irányú megkeresések elől, holott az akkor a YouGov által készített közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy
a republikánus szavazók 42 százaléka látná őt szívesen elnökjelöltként 2024-ben, Trumpot csak 35 százalék favorizálta.
A republikánus körökben erős támogatottságot élvező Nikki Haley, aki Trump ENSZ-nagykövete volt, korábban közölte, hogy nem kíván Trump kihívója lenni, viszont januárban a Fox Newsnak kijelentette: hogy „bedobja magát” a jövőre induló kampányba. A republikánusok legfontosabb támogatói közé tartozó Koch testvérek (Charles és David) nemrég csatlakoztak a Club for Growth nevű, egykor Trumpot támogató, majd tőle elforduló szervezethez. A klubnak olyan tagjai is vannak, mint Stephen Schwarzmann, a Blackstone alapkezelő-gigász vezérigazgatója. Az amerikai jobboldal számára tehát ismerős a dilemma:
se kiköpni, se lenyelni nem tudják Trumpot,
akit korábbi elnöki kampányában sem támogattak teljes szívvel, viszont nem tudtak megfelelő ellenelnökjelöltet kiállítani, s így kénytelenek voltak beállni mögé.
Érdekes, hogy nagyjából hasonló a helyzet a demokratáknál is, holott rájuk azért ilyen értelemben soha nem volt jellemző a káderhiány. Biden 80 éves, és már a kampányában is meglehetősen kínos helyzetekbe keveredett szenilitása miatt; ilyen szituációk aztán elnöki évei alatt is sajnálatos gyakorisággal fordultak elő – ez nyilván nagyon kellemetlen volt a demokratáknak is.
Korábban Biden magas is utalt arra, hogy kora miatt „egyciklusos” elnök lesz.
Ugyanakkor a vártnál jobb novemberi szerepelés megerősítette pozícióit a pártban. Múlt pénteken Philadelphiában tartott egy beszédet, felsorolta elért eredményeit, majd a végén így szólt: „Engedjenek meg egy egyszerű kérdést. Velem vannak?” A tömeg a klasszikus újraválasztási mondókával válaszolt: „Még négy év! Még négy év!” A hírmagyarázók szerint a beszéd egyértelműen arra utal, hogy az elnök változtat korábbi álláspontján, és elindul a megmérettetésen. Erre újabb bizonyíték lehet a kedden az ország állapotáról (State of the Union) tartandó évértékelő beszéde.
Biden feljövőben
Ha a gazdaságot nézzük, Bidennek jó érvei vannak maga mellett: januárban a foglalkoztatottak száma 517 ezerrel nőtt, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék, 1969 óta a legalacsonyabb, dacára annak, hogy a Fed negyven éve nem látott monetáris szigorítási ciklusban van. Ha szerencséje van, az Egyesült Államok elkerüli a recessziót, és a kampány idejére megszelídül az infláció is.
„Nem tud már felpattanni a színpadra? Nem, de ez kit érdekel?”
– utalt a Clinton-adminisztráció egy korábbi tagja arra, hogy ilyen eredmények mellett nem számít, hogy hány éves az elnök. Elemzők egyetértenek abban, hogy ha Biden bejelenti indulását, nem nagyon akad majd kihívója a pártban, sőt arra is számítanak, hogy Kamala Harris ismét csatlakozhat hozzá alelnökjelöltként, hogy tutira behúzzák a kisebbségi szavazatokat.
A nagy kérdés persze az, hogy a választók mit gondolnak erről. Egy nyár végi felmérés szerint a választók 57 százalékának nem tetszett Biden elnöki teljesítménye, 37 százaléknak viszont igen. Azóta viszont ez a 20 százalékpontos különbség 8,5 százalékpontra csökkent,
52,3 százalék nem ért egyet, 43,8 viszont egyetért az elnök tevékenységével.
Ehhez hozzájárult az infláció csökkentéséről szóló törvény elfogadása (benne a tiszta energia támogatása és a vényköteles gyógyszerek árának csökkentése), a kiállás az abortuszhoz való jogért, miután a legfelsőbb bíróság elkaszálta a Roe vs Wade precedenst, az infláció csökkenésének elindulása, valamint ezzel szoros összefüggésben az üzemanyagok olcsóbbá válása is. Viszont fejfájást okozhat a demokratáknak, hogy Bidennél is komoly problémák mutatkoznak a minősített iratok kezelésével kapcsolatban. Így enyhül a nyomás Trumpon hasonló ügyei miatt.
Kettejük összecsapása márt csak azért is érdekes lenne, mert a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiaknak mindkettejükből elege van, unják őket, így elnökjelöltségük esetén a rossz és a kevésbé rossz között kellene választaniuk.
A következő elnökválasztási kampány jelentősen különbözik majd az előzőtől, amelyet a pandémia tombolása idején tartottak.
Sokkal nagyobb szerepe lesz a nyilvános megjelenésnek, amely finoman szólva sem tartozik Biden erősségei közé. Ezzel tisztában vannak a demokratákkal szimpatizáló szavazók is, az ABC tévétársaság és a The Washington Post által vasárnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények szerint az ebbe a körbe tartozók 58 százaléka inkább más jelöltet látna szívesen.
„Ha 80 éves vagy, s már így is te vagy az Egyesült Államok legidősebb elnöke, ne csodálkozz, ha az emberek nem benned látják a jövőt” – kommentálta a hangulatot a múlt héten David Axelrod, Obama korábbi vezető politikai stratégája a CNN-nek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.