Hamisra sikerült az euróövezeti inflációs öröm, a németeket kihagyták

Az euórövezetben januárban 8,5 százalékra esett az infláció a decemberi 9,2-ről. Az élelmiszer-infláció 14,1 százalékon áll az Európai Unió statisztikai hivatala szerint. Az Eurostat továbbra is magas, 5,2 százalékos maginflációról adott hírt.

Az ő adataikat egy modell segítségével becsülték, ugyanakkor bonyolultabbá teszi a számok értelmezését, hogy januárban súlyozzák át az indexkosarakat, és akár jelentős változások is lehetnek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a spanyol és a francia infláció emelkedett az előző hónapban, ahogy az osztrák árindex is. 

Az Európai Központi Bank (EKB) is nagy figyelemmel követi az adatokat, mivel Christine Lagarde decemberben arról beszélt, hogy magasabb pénzromlásra számít januárban, mivel ebben hónapban az energiahordozók ellenértékét már beépítették a kiskereskedelmi árakba. Az EKB a magas maginflációra hivatkozva – amelyet a változékony energia- és élelmiszerárak kiszűrésével számolnak – az irányadó kamat 50 pontos emeléséréről dönthet holnap – írja az ING elemzésében.

Az értékelés szerint a maginfláció valójában nem mutat nagy mértékű emelkedést, a ráta 5,2 százalékon maradt, de a havi szezonálisan kiigazított adatok 0,4 százalékos csökkenést mutatnak decemberhez képest. Bár ez még mindig magasnak számít – éves szinten 5,3 százalékos maginflációt jelent –, ez a negyedik egymást követő hónap, amikor mérséklődésről beszélhetünk.

Azonban az EKB és több európai ország központi bankja a zavaros helyzetben a maginflációra hivatkozva az irányadó kamat emelésére dönthet holnap, érvelésüket pedig a magasabb BMI-értékek is alátámaszthatják. Az energia éves drágulásának üteme egyébként csökkent a friss adatok alapján, a decemberi 25,5-ről 17,2 százalékra, az élelmiszerárakon azonban nem csökkent a nyomás, az indexük 18,8-ról 14,2-re emelkedett.

.