Világszerte harmadával nőtt a külföldi munkavállalók által hazaküldött pénzek összege 2022-ben, a közel 800 milliárd dollár pedig több ország gazdaságát is a víz felett tartotta a nemzetközi gazdasági válság idején – derül ki a Világbank adataiból.
A migráns munkavállalók által hazaküldött pénz az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők számára létfontosságú mentőöv, ez pedig 2022-ben közel 626 milliárd dollárt tett ki, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Azonban a pénzátutalások nem feltétlenül a legszegényebb országokba mennek, Ukrajna orosz inváziója pedig rengeteg embert kényszerített arra, hogy elhagyja az otthonát – az ő hozzájárulásuk jelentősen megnövelte ezt az összeget.
A Világbank adatai szerint az ukránokkal együtt 794 milliárd dollárt küldtek haza a külföldi munkavállalók.
Ha Kínát nem vesszük figyelembe, az ilyen jellegű hazautalások a szegény és közepes jövedelmű országok legnagyobb külső finanszírozási forrásai, amely meghaladja a közvetlen külföldi befektetések és a fejlesztési segélyek értékét.
A hazautalások öt legnagyobb országa 2022-ben India (amely először lépte át a 100 milliárd dollárt), Mexikó (60 milliárd dollár), Kína (51 milliárd), a Fülöp-szigetek (38 milliárd) és Egyiptom (32 milliárd) volt. A Világbank szerint Mexikó részben a dollár erősödése miatt előzi meg Kínát, amely 2021-ben a második helyen állt. Pakisztán 29 milliárd, míg Banglades és Nigéria egyenként 21 milliárd dollárt kapott.
A hazautalások Tonga GDP-jének 50, Libanonban, Szamoán, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban a GDP több mint 30 százalékát teszi ki, míg Gambiában, Hondurasban, Salvadorban, Haitin és Nepálban a GDP több mint egyötödét adják a hazautalások.
A migránsok nagymértékben hozzájárulnak származási országukhoz azáltal, hogy pénzügyi és szociális átutalásokat tesznek, ösztönzik a kereskedelmi kapcsolatokat és beruházásokat hajtanak végre
– olvasható a Világgazdasági Fórum erről szóló jelentésében.
Majdnem 8 millió ukrán menekült az Európai Unióba azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta hazájukat, és az általuk hazaküldött pénz 10,3 százalékkal növelte az európai országokba irányuló összes hazautalást.
A Világbank szerint az átutalások növekedése azt bizonyítja, hogy a migránsok a nehéz pénzügyi időkben jelentős segítséget nyújtottak otthon maradt családtagjaiknak, amit a fogadó országokban a koronavírus-járvány utáni újranyitás is elősegített.
Míg az infláció néhány országban felemésztette a migránsok keresetének értékét, egyes valuták – nevezetesen a dollár és a rubel – erősödése növelte a hazaküldhető pénz értékét.
A rubel erősödése – amelyet egyrészt a Moszkva által kiadott azon utasítás váltott ki, hogy az orosz vállalatok külföldi bevételeinek 80 százalékát át kell váltaniuk erre a valutára, másrészt az olajárak emelkedése – növelte az Oroszországból a közép-ázsiai és dél-kaukázusi országokba irányuló hazautalások értékét. Ezzel szemben a gyengébb euró csökkentette az európai államokba érkező migránsok dollárban való kifizetéseinek értékét.
A Világbank és az IMF szerint azonban a hivatalos adatok nem feltétlenül mondanak el mindent. Az átutalások valódi értéke akár 50 százalékkal magasabb is lehet, mint amire a számaik utalnak, mivel az emberek gyakran inkább olyan nem hivatalos módszereket használnak a pénzküldéshez, amelyeket a hatóságok nem rögzítenek. A pénzmosás elleni küzdelem is jelentősen visszatartotta a migránsokat a digitális pénzátutalási rendszerek használatától.
Az átutalások jövőbeli növekedése a magas jövedelmű országok gazdasági egészségi állapotától függ. A Világbank előrejelzése szerint a növekedési ütem 2023-ra 2 százalékra lassul, amelyet az árfolyam-ingadozás, az ukrajnai háború fejleményei, valamint a recesszió terjedése is befolyásolhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.