Európa helyett Oroszország felé sodródhat a Balkán gyöngyszeme
Változást hozhat az idei elnökválasztás Montenegróban. Az eddigi elnök, Milo Djukanovic a szavazatok 35,3 százalékát szerezte meg az első fordulóban. Első számú kihívóját, Jakov Milatovic egykori gazdasági minisztert és oxfordi végzettségű bankárt a szavazók 29,3 százaléka támogatta. A pontos számokra a panaszok kivizsgálásáig várni kell, az adatokat a Center for Monitoring and Research (CEMI) közvélemény-kutató publikálta.
Az országot a NATO-ba is bevezető jelenlegi elnök és a nyíltan Európa-párti feltörekvő politikus között tehát a második forduló dönt. Most annyi biztos, hogy egyikük sem szerezte meg a szükséges 50 százalékos támogatottságot az első körben. A második fordulót két hét múlva tartják.
Régi motoros
Djukanovic nem ma kezdte a politikusi pályát. Hivatalosan még nem is létezett az az ország, amikor 1991-ben, a szerbek erős embere, a háborús bűnös Szlobodan Milosevics oldalán feltűnt a közéletben.
Az eredetileg oroszbarát kommunista vezető Montenegró élére kerülve nyugatbarát nézetekre váltott, és megszakította a kapcsolatait Moszkvával,
Montenegró egykori legnagyobb befektetőjével. A pálfordulást jól mutatja, hogy Djukanovic az Oroszországgal szemben kivetett uniós szankciókat is támogatta. A Reuters szerint vasárnap este derűlátóan nyilatkozott, azt mondta:
elégedett vagyok a támogatottsággal, ez egy jó alap, amely győzelemre visz minket a második fordulóban.
Az április 2-i második forduló ugyanakkor komoly harcot hozhat, ugyanis a voksok 19,3 százalékát megszerző Andrija Mandic szerb- és oroszbarát politikus bejelentette, hogy a második fordulóban Milatovicot támogatja. Mint mondta, csak pártja, a Demokratikus Front Szövetség voksaival születhet meg a győzelem, így teljes mértékben a Milatovicot mellé áll..
Politikai patthelyzet oldódhat meg
Az elnökválasztás azért is került reflektorfénybe, mert az a júniusi parlamenti választások előfutárának tekinthető, a voksolás pedig feloldhatja a turizmustól függő országban kialakult politikai patthelyzetet.
Augusztus óta ugyanis Montenegrót ideiglenes kormány irányítja, és teljesen elakadt a 620 ezer lakosú miniállam uniós csatlakozási folyamata. Ha az csatlakozás terve füstbe megy, vagy legalábbis hosszú időre elakad, az gúzsba kötheti az ország fejlődési lehetőségeit, és lassíthatja a felzárkózási ütemét. A Djukanovicot a soraiban tudó Szocialisták Demokrata Pártja (DPS) a 2020-as parlamenti választásokon háttérbe szorult, de továbbra is a legnagyobb támogatottságú formáció az országban.
Montenegrót azóta ingatag koalíciós kormányok vezetik, amelyek a stabilitásnak a látszatát sem tudták fenntartani.
A vasárnapi választás közvetlen előzménye az volt, hogy Djukanovic megtagadta az új miniszterelnök kinevezését – ez is jól kifejezi az országban uralkodó zűrzavart. Érdekesség, hogy a legkisebb szláv ország fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának. Ugyanakkor a nemzetközi közösség hivatalos montenegrói pénznemnek ismeri el az eurót, erre utal az is, hogy a tradingeconomics.com oldalon euróban adják meg a Montenegróban jellemző átlagos havi bért, ami 940 eurót tett ki ez év januárjában. A gazdaság növekedési üteme éves alapon 3,3 százalék volt a tavalyi év utolsó negyedében, ami 0,1 százalékos lassulás az előző negyedhez képest.
Az éves infláció februárban 15,1 százalék volt, enyhén lassult a megelőző havi, 16 százalék fölötti szinthez képest.
A legnagyobb bevételt a turizmus jelenti,
a külföldiek száma januárban 63 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, és átlépte a 32 ezret. A nyári főszezonban, augusztusban a helyi statisztikai hivatal adatai szerint csaknem 230 ezren keresték fel a csöppnyi adriai országot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.